Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Cziráki Zsuzsanna: Brassó és az erdélyi szászok szerepe Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalásában (1611-1613) IV/847
856 CZIRÁKI ZSUZSANNA tud majd hadat küldeni, hiszen a lengyelekkel gyűlt meg a baja a moldvai határon.3 6 Nem tudjuk pontosan, eközben Brassóban hogyan magyarázták a török befolyás miatt elborzadt bécsi udvar diplomáciai támogatásának gyengülését, illetve mennyit érzékeltek az erdélyi fejedelem és a Habsburg-uralkodó lassan-lassan körvonalazódó érdekegyezéséből. Annyi azonban bizonyos, hogy Weiss városbíró és köre reálisan mérte fel az erdélyi befolyáson marakodó nagyhatalmakat: egy a törökök által támogatott trónkövetelő még akkor is többet ért az erélyes fellépésre és segítségnyújtásra képtelen bécsi udvarnál, ha az akció terhének és kockázatának jelentősebb részét a városnak kellett is viselnie. Az is tisztán körvonalazódik, hogy Forgách Zsigmond kudarcba fulladt hadjárata megtörte azt a folyamatot, amely a szász diplomáciát Bécshez kötötte. A Habsburg-udvarban folytatott hiábavaló segítségkeresés helyett stabilan elkötelezték magukat a törökök által patronált trónkövetelő, Giczy András,37 majd utóbb Bethlen Gábor mellett. A Barcaságot feldúló belháború végjátéka az 1612. október 16-án vívott földvári csatával vette kezdetét, amelyben a brassóiakjelentős vereséget szenvedtek a fejedelem csapataitól. Ám a csatavesztés, mi több, az ütközet utáni menekülésben elfogott, majd kivégzett Weiss Mihály bíró halála és Giczy András visszavonulása sem jelentette azt,38 hogy a város és az általa képviselt szászság meghódolt volna Báthory Gábornak. Brassó városa és Bethlen Gábor 1612-1613 fordulóján E ponton egy pillanatra érdemes elidőzni azon a későbbiek szempontjából nem mellékes kérdésen, vajon Bethlen Gábor mikor vette fel a kapcsolatot a brassói körökkel. Erre vonatkozóan igencsak ellentmondásos adatok állnak rendelkezésünkre. Bethlen — már török emigrációjából — 1612. október 13-án kelt levelében azt bizonygatta Thurzó György nádornak, hogy Báthory fejedelem a szászokkal való összeesküvéssel vádolta meg, „noha sem Gyczivel, sem az szászsággal, bizonyságom az isten és az én lölkemisméreti, hogy semmi értelmem nem volt".3 9 Ezzel szemben Hídvégi Mikó Ferenc históriájának folytatója, 36 Konstantinápolyi követjelentés (sine nomine). Konstantinápoly, 1612. július 14.: MOL E 196, MKA Archívum Familiae Thurzó, Fasc. 28. Nr. 61. 37 Giczy Andrást valóban fejedelemhez méltó fogadtatásban részesítették Brassóban. Értékes ajándékokkal és készpénzzel halmozták el, hintót készíttettek számára, illetve a kizárólag fejedelmi látogatás esetén jellemző főzőházat is felállították Giczy és kísérete ellátására. Giczyre vonatkozóan Paul Sutoris kortárs elbeszélő megjegyzi: „Er wurde aber zu Kronen herrlich gehalten schier ein ganzes Jahr, nicht anderes als einer, auf den man wartet, dass er Fürst soll sein; und ging viel Kost auf ihn und die Seinen." Diarium des Paul Sutoris. In: Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt IV Chroniken und Tagebücher I. Brassó 1903. 27. 38 Az eseményekről a Dóczy Andrást értesítő tokaji „szegin szolga", Kovács János úgy tudta, a Weiss Mihály fejével Szebenbe érkező hajdú 50 forintot kapott Báthory Gábortól, Giczy András pedig a havasokba bujdosott, csak nehezen jutott vissza Brassóba. Kovács János Dóczy Andrásnak. Tokaj, 1612. október 30.: ÖStA HHStA UA AA Fasc. 160. Konv. C. fol. 114.; Ezzel szemben Benkner úgy tájékoztat bennünket, hogy Giczy közvetlenül a csata után tért vissza a városba, ahol életben maradt embereivel a továbbiakban is menedéket talált. Benkner, fol. 175v. 39 Bethlen Gábor Thurzó Györgynek. Buda, 1612. október 13.: EOE VI. 248.
