Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Miksa főherceg erdélyi kormányzóságának terve. Az erdélyi Habsburg-kormányzat felállításának kérdéséhez (1597-1602) IV/817
MIKSA FŐHERCEG ERDÉLYI KORMÁNYZÓSÁGÁNAK TERVE 819 nyugati államberendezkedések mintájára akarta átstrukturálni az erdélyi államot örökletes királysággá szuverén — azaz mindenkitől, így a rendektől is — független hatalomgyakorlással. A szerveződő politikai pártok ezen koncepciók mentén kristályosodtak ki - elég Kendy Sándor Szamosközy István által lejegyzett szavaira utalni, amelyek szerint a padovások (elviekben legalábbis) egy velencei mintájú államot képzeltek el kollektív irányítással.6 Ez arisztokratikus berendezkedést, azaz nem egyeduralmat jelentett volna egy általuk választott uralkodóval. A típus nem volt ismeretlen, többek között a kortárs Jean Bodin is említi Az államról című művében.7 Ez nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen volt a Báthory Zsigmond környezetében vallott felfogással. Visszatérve Báthory Andrásra: jóllehet a Báthory család többi tagja a Kendy-Kovacsóczy féle csoportosulás oldalán találta magát, koncepcionálisan nem értett velük együtt. Ezt nemcsak a fentebbi levél mutatja, hanem az a szerződéstervezet is, amelyet Báthory András 1599-ben küldött Prágába, és amely a minket érdeklő részekben szó szerint megismétli azokat a követeléseket, amelyeket Báthory Zsigmond fogalmazott meg 1594 folyamán: hűségeskü a császárnak — amelyben ő és utódai elismerik annak magyar királyságát (és közvetve az Erdélyhez és a Részekhez való jogát) —, amelyet azonban hűbéri jog nélkül, vagyis szuverén uralkodóként tesz. Ez a hűségeskü feltétele: „Ioannis, Stefani, Christophori Bathoreum, cum omni proventu, iure et antiquo usu, intégra absolutaque maneat, ut semper, merum mixtumque impérium, liberamque iurisdictionem in ea habeat; ita tarnen, ut Suam Caesaream Regiamque Maiestatem eiusdemque legitimos successores Ungariae reges, ipse et sui successores pro ipsorum legitimis regibus recognoscunt, ac recognitionis et fidelitatis iuramentum semper praestent; eitra tarnen ius feudi, idque successores quidem tempore mutationis regiminis, tunc videlicet, quando possessionem provinciáé acceperint, modernus autem princeps modo."Lkiemelés tőlem - K. T.]8 A prágai császári udvar ezekbe a súlyos feltételekbe 1594-ben is nagyon nehezen ment bele, amelyet egyrészt a katonai helyzet súlyossága indokolt, másrészt a szerződés feltételei között említett Habsburg menyasszony lehetőséget adott arra, hogy az örökösödésbe belevonják a dinasztiát is. Végső soron, ha egy kis kerülővel is, de a fejedelemség és a Részek visszakerültek volna Habsburg-fennhatóság alá. A két dinasztia között létrejövő magánjogi viszony hallatlan fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Magyarország választó királyság (regnum electivum, Wahlkönigreich) volt, a magyar királysági rendek szabad királyválasztó jogukkal élve választották az uralkodót.9 Éppen ezért, amint ezt a Bocskai-felkelés kapcsán Károlyi Árpád már hangsúlyozta, az uralkodó és a rendek között a viszony közjogi jellegű volt.1 0 Az osztrák és a cseh ren-6 Szamosközy István történeti maradványai. TV Összeáll. Szilágyi Sándor. (Magyar Történelmi Emlékek II.: írók 30.) Bp. 1880. 37., 40-41. 7 Jean Bodin: Az államról. Bp. 1987. 129-130. 8 Archivio Segreto Vaticano [a továbbiakban ASV]; Fondo Borghese III., vol. 67B., fol. 303r-304v. 9 Erre a kérdéskörre újabban 1. Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp. 2010. (História könyvtár: Monográfiák 27.) 252-265. 10 Károlyi Árpád: Néhány történelmi tanulmány. Bp. 1930. 275-278.
