Századok – 2011
TÖRTÉNETI IRODALOM - Semsey Viktoria: Spanyolország és Latin-Amerika 19-20. századi rövid története (Ism.: Horváth Emőke) III/789
789 TÖRTÉNETI IRODALOM című könyve, amelyben a szerző kísérletet tesz arra, hogy bemutassa Spanyolország és a latin-amerikai szubkontinens tizenkilenc országának két évszázados történelmét. A terjedelmi korlátok gátat szabnak a feladat teljes körű megvalósításának. A munkában ugyan végig érezhető a gondos erőfeszítés, amellyel a szerző igyekszik a rendkívül nagy anyagmennyiségből kiválasztani a legfontosabbakat és arra felfűzni mondanivalóját, ám a jó szakmai érzék és rálátás ellenére is néhány dologgal adósa marad közönségének. Mindennek ellenére egy jól tagolt, áttekinthető, hiánypótló próbálkozást vehet kezébe az olvasó. Az eredeti elképzelés szerint a szerzőnek közös pontokat kellett találnia a volt gyarmattartó és gyarmatai 19. és a 20. századi történelemben. Ám a 19. század döntő változást hozott a két térség kapcsolatában: megszűnt a gyarmati státusz, nem csak Spanyolország és gyarmatai, hanem Portugália és Brazília viszonylatában is. A vezérfonal, vagyis a gyarmati szerkezet, amire fel lehetett volna fűzni a politika-, gazdaság- és kultúrtörténet elemzését, a 19. században szertefoszlott, és később is csak néhányszor került előtérbe. Számtalan másfajta kötődés jött létre az európai és tengerentúli területek között: többek között az ipari forradalom újításainak gazdaságot-társadalmat átalakító hatása, a kereskedelmi kapcsolatok irányváltása és kiszélesedése, a bevándorlók gazdasági-kulturális befolyása, az USA gazdasági-politikai terjeszkedése, a spanyol demokratikus átalakulás példája, Spanyolország EU-s missziója Latin-Amerika felé, a latin-amerikai lakosság egy részének Spanyolország felé irányuló megélhetési migrációja. A kötet két régióra épülő tematikájában Spanyolország és Latin-Amerika története néhol összefonódik, de alapjában mégis csak szétválik a 19. és a 20. században, hiszen új nemzeti keretek születnek meg a függetlenségi háborúk után (1810-1826/28). Spanyolország háttérbe szorul, ám soha sem vágja el véglegesen a gyarmati rendszerben szövődött szálakat. A könyv szerkezete három, könnyen áttekinthető részre tagolódik: Az elsőben Spanyolország 19-20. századi történelméről és a 98-as nemzedék tevékenységéről kap képet az olvasó. Ebben a fejezetben a szerző a 19. századi spanyol történelemre vonatkozó saját kutatási eredményeire is többször utal (például a polgári átalakulás, illetve „ibér unióra" vonatkozó részeknél). A könyv szerkezetével kapcsolatban megjegyzendő, hogy ezt a fejezetet talán célszerűbb lett volna a „Spanyolország: nemzetek nemzete" címet viselő résszel kezdeni. A második nagy szerkezeti egységet Latin-Amerika 19. századi történelme öleli fel, amelyben Semsey Viktória igyekszik a történelmi-etnikai-gazdasági gyökerek fontosságát kiemelni és rajtuk keresztül a máig ható spanyol és portugál kötődést is érzékeltetni. Döntően azonban az új nemzetállamok születésére és problematikájára irányítja a figyelmet. Sajátosságaik miatt három országot tárgyal részletesebben: Kubát, Brazíliát és Mexikót. A harmadik, egyben leghosszabb fejezetben Latin-Amerika 20. századi történelme, jelentős részben gazdasága és érintőlegesen irodalma kerül tárgyalásra. Itt kiemeli Brazíliát, Argentínát, Mexikót, Nicaraguát, Kubát és Chilét. A szerző megalapozott szakmai rálátásának adja tanújelét, amikor megrajzolja a 19. századi Latin-Amerika múltban gyökerező etnikai képét, érinti az indián kultúrák kérdéskörét. A térség 20. századi történelmének tárgyalásakor előtérbe kerülnek azok a fontos tényezők, amelyek a kontinensnek a világ-jelenségekhez való kötődésére, sajátos alkalmazkodási kísérleteire mutatnak rá: többek között a populizmus jelenségére, a felszabadítás teológiájára, a szélsőséges eladósodásra, a katonai puccsokra, az állami beavatkozásra a gazdaságban, az 1945 utáni politikai-társadalmi forradalmak gyakoriságára. A terjedelmi kötöttségek miatt végig jellemző marad, hogy az átfogó jelenségek tárgyalása váltakozik egy-egy kiemelt ország történelmi, társadalmi, gazdasági és kulturális bemutatásával. Az átfogó kérdések elemzésekor elsősorban a legutóbbi, az angolszász és spanyol tudományos világ teljesítményéhez kapcsolható szakirodalomra támaszkodik a szerző. Az egyes fejezetek tömörségük ellenére információban gazdagok, nemcsak leíró, hanem elemző jellegűek és következtetéseket is megfogalmaznak. A nagy földrajzi kiterjedés lehetővé tenné, hogy bőséges bibliográfiát mellékeljen a szerző a könyvhöz. A tartalomjegyzék izgalmas sokszínűsége, azonban így is sejteti — főleg — a szubkontinens történetének rendkívüli gazdagságát. A részletesebb bibliográfia ugyanakkor szerkezeti aránytalanságot idézne elő, ezért Semsey Viktória elsősorban a magyarul hozzáférhető munkákat, illetve néhány spanyol és angol nyelvű alapművet emel ki a Spanyolország és Latin-Amerika történetére vonatkozó szakirodalomból. Az utóbbi időben felmerült felsőoktatási igények kielégítésére törekedve és bizonyos pontokon azt meghaladva Semsey Viktória munkája hasznos kézikönyve lehet az egyetemek, főiskolák hallgatóinak, a szélesebb közönségnek, illetve a szakembereknek is. Spanyolország 19-20. századi