Századok – 2011
TÖRTÉNETI IRODALOM - Balla Tibor: A nagy háború osztrák-magyar tábornokai. Tábornagyok, vezérezredesek, gyalogsági és lovassági tábornokok, táborszernagyok (Ism.: Hajdú Tibor) III/785
785 TÖRTÉNETI IRODALOM A jog és alkotmány áll érdeklődése és kutatásai középpontjában. Ez az alkalmazott alkotmány és jogtörténet jellemzi a Monarchia történetével foglalkozó talán legfontosabb munkáját. A Gleichberechtigung der Nationalitäten nem a Monarchia nemzeti konfliktusairól szól, vagy az utolsó évtizedek újjáépítési terveiről, mint a vonatkozó irodalom döntő része, hanem arról, hogyan határozza meg 1848-tól a Habsburg Monarchia történetét a nemzeti egyenjogúság posztulátuma. Felfogása szerint Ferenc József a nemzeti mozgalmak hatására magáévá tette az egyenjogúság eszméjét, mert a magyarok törekvései ellenében ezt diktálta a dinasztikus államérdek. 1867-től a birodalom két fele a nemzeti és nyelvi jogok tekintetében elvált egymástól; a magyar nemzetállammal szemben Ausztria nemzetiségi állam lett. Azt vizsgálja, hogy a törvényhozásban, és ami számára nagyon fontos, a közigazgatásban és a jogszolgáltatásban hogyan sikerült érvényt szerezni az egyenjogúság követelményének. Forrásbázisa és megközelítése egyaránt újszerű. A Reichsgericht (Legfelső Bíróság, amelynek a decemberi alkotmány értelmében legfontosabb feladata az állampolgár politikai jogainak alkotmányos biztosítása) és a Közigazgatási Bíróság nemzeti és nyelvi konfliktusokkal kapcsolatos jogeseteit, a nemzetiségi konfliktusokkal kapcsolatos perek ítéleteit elemzi a vonatkozó szerteágazó levéltári források alapján. Egy alkalmi előadásból nőtt tanulságos önálló esszévé Zeit der Konversionen: Gustav Mahler Karl Kraus und Wien im fin de siècle c. írása. Bécs sajátos Kelet és Nyugat közötti helyzetével függött össze, hogy itt az áttérés társadalmi problémává vált. Kissé leegyszerűsítve: Nyugaton a zsidók társadalmi egyenlősége a 19. század végén adva volt, Kelet-Európában az áttérés sem biztosította egyenjogúságukat. Bécsben azonban a hivatalnoki, katonai és az intellektuális pályákon a konverzió a társadalmi emelkedés feltételévé vált. Ezt a sajátos jelenséget mutatja be Gustav Mahler és Karl Kraus példáján. Jog és alkotmányosság volt és maradt Stourzh központi témája. A háború alatt gyermekként „republikánus alkotmánytervezetet" szerkesztett apja könyvtárában maradt kézikönyvekből. Az emberi jogok iránti humanista elkötelezettség végigkíséri pályáját, ezt tükrözi a kötet záró írása, a bécsi egyetemen 1997-ben tartott búcsúelőadása, hitvallása: Menschenrechte und Genozid. Somogyi Eva Balla Tibor A NAGY HÁBORÚ OSZTRÁK-MAGYAR TÁBORNOKAI Tábornagyok, vezérezredesek, gyalogsági és lovassági tábornokok, táborszernagyok (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára. Szerk. Veszprémy László) Argumentum, Budapest 2010. 348 o. Balla Tibor tábornoki lexikona rendkívül hasznos segédkönyv mindazoknak, akik az első világháború történetével, Ferenc József hadseregével, a Monarchia társadalomtörténetével foglalkoznak vagy csak érdeklődnek a hadtörténet érdekességei iránt. 178 magas rangú tábornok életrajzát, pályája főbb adatait ismerhetjük meg belőle. Azzal a precizitással, amelyhez hadtörténészeink ragaszkodnak, dacolva a korszellem lezserségével. Nem ismer „ismeretlen" adatot, ami névmutatóknál, lexikonokban oly gyakori: a legnehezebbet, a halálozási dátumot is kiássa. Miért éppen 178? A szám önkényesnek tűnhet, valójában egy kötet lehetőségei határolják be. Balla alezredes, kihasználva beosztását, amely néhány évre a bécsi Kriegsarchivhoz köti, először a Nagy Háború magyar tábornokai életrajzait akarta összegyűjteni. Hamar rájött, hogy tárgya megfoghatatlan. Egy-egy falu lakóinak nemzeti hovatartozását még csak meg lehet határozni. (A költő Erdélyi József önéletírása szerint az ő falujában 4 nemzetiség élt: magyarok, románok, magyarrá asszimilált románok, románná asszimilálódott magyarok.) A Monarchia 2-3 évenként helyőrséget váltó tisztjei nem tudhatták, mely vidéken esnek bele abba a bizonyos sötét verembe, ahány gyermekük, annyi városban született, s ha katonacsaládba, már felmenőik is olyan iskolába járatták őket, amilyen ott volt, egymásután akár ötfélébe. Balla tehát megpróbálta bonyolult ismérvek alapján meghatározni a tábornokok nemzetiségét, s ezeket ismertetve bemutatja, hogy nincs egyértelmű definíció.