Századok – 2011

TÖRTÉNETI IRODALOM - Documenta neglecta Az 1848. évi erdélyi forradalom forrásait publikáló román akadémiai kiadványból kihagyott iratok 1848. március 4. – 1848. július 26. (Ism.: Urbán Aladár) III/777

TÖRTÉNETI IRODALOM DOCUMENTA NEGLECTA Az 1848. évi erdélyi forradalom forrásait publikáló román akadémiai kiadványból kihagyott iratok 1848. március 4.-1848. július 26. Összeállította és kutatástörténeti bevezetővel ellátta: Benkő Samu Magyar Országos Levéltár, Budapest 2008. 457 o. Benkő Samu nagy ívű kutatási beszámolója 1957-tel kezdődik, amikor az egyetem befejezése után a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Történettudományi Intézetének kutatója lett. Ebben az évben került Bukarestből Kolozsvárra Victor Chereste§iu, aki az intézet aligazgatójaként kezdeményezte az 1848. évi erdélyi forradalom több kötetre tervezett iratanyagának kiadását. Az anyaggyűjtés munkájával két román munkatárs mellett Benkő Samut bízta meg. Ez azokkal a Magyar Országos Levéltárból származó filmtekercsekkel kezdődött, amelyek az Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak válogatott anyagából készültek. A munkatársak egyike a német, a másik a román, míg az emlékező a magyar nyelvű iratok másolását végezte. A munkaközösség természetesen rövidesen kibővült. A kutatás menetének részletezése előtt Benkő megemlékezik a munka irányítójáról, Victor Chereste§iu (1895-1971) akadémikusról, aki a pesti és bécsi egyetemen készült fel szakmájára. Magyarországi tartózkodása idején nemcsak a pesti román értelmiséggel, de a radikális magyar polgári körökkel, így Jászi Oszkárral is kapcsolatban volt. Megismerkedett a marxizmussal, s a húszas években a romániai kommunista párthoz csatlakozott. Kolozsvárott a nagy tudású Valentiny Antallal, az egyetemi könyvtár munkatársával magyar-román szótárt szerkesztettek, ami sokáig hézagpótló volt. Az emlékező utal arra, hogy Chereste§iu korán elkötelezte magát a román és a magyar nép barátságának gondolata mellett. A második világháború után, amikor Kolozsvárott a román és a magyar egyetem egymás mellett működött, s mint a közös egyetemi könyvtár igazgatója, Chereste§iu nyíltan vallotta, hogy mind az I. Ferdinánd királyról, mind a Bolyairól elnevezett egyetem rektorát elöljárójának tekinti. Rövid diplomáciai küldetés után Bukarestben az akadémiai Nyelvtudományi Intézetnek lett az igazgatója. Itt a neves román nyelvészekkel szemben a Marr-féle marxistának tekintett nyelvészetet védelmezte. Majd Sztálin 1950. évi nyelvészeti cikkei véget vetettek ennek az irányzatnak. Ekkor Chereste§iu a nyelvészet területéről átkerült a bukaresti történettudományi intézetbe, ahol ekkor már megkezdődtek az öt kötetre tervezett Románia Történetének előmunkálatai. Az erdélyi 1848-as forradalom történetének megírását Chereste§iura bízták, aki már egyetemista korában foglalkozott a kérdéssel. Budapesten 1917-ben jelent meg Keresztes Viktor néven doktori disszertációja: A magyar-román politikai sajtó vezéreszméi és munkája a szabadságharc előtti évtizedekben. Adalékok az erdélyi román intelligencia, főleg Bari(iu György politikai gondolkodásának jellemzéséhez. Chereste§iu a továbbiakban többször foglalkozott Eftimile Murgu és Nicolae Bálcescu tevékenységével, utóbbinak a román-magyar barátság létrehozására irányuló törekvéseivel. Benkő elmondja, hogy a tervezett összefoglaló történet IV kötete 1964-ben jelent meg, de Chereste§iu a kéziratot már korábban vitára bocsátotta, s azt többször kényszerült átírni. Az elmondottakkal az emlékező érzékeltetni kívánta, hogy a magyar-román történeti kapcsolatok feldolgozása Cheresteçiu szándékai szerint méltányos lehetett volna. Visszatérve az 1957-ben kezdődött tevékenységre, Benkő elmondja, hogy a tekercsek anyagát kezdetben kézzel másolták, majd a tekercsekről 18x24-es másolatok készültek, sőt gépírónőt is kapott, így az anyagot gépbe diktálhatta. A beszámoló szerint Chereste§iu a forrásgyűjteményt három sorozatra tervezte: az iratok, a kor sajtója és az emlékiratok köteteire. A második és a harmadik sorozatnak az elmúlt közel fél évszázad alatt még a könyvészeti felmérésére sem került sor, mivel a bővülő munkaközösség tagjainak erejét és energiáját az első sorozat iratainak összegyűjtése és kiadásra való előkészítése kötötte le. Az emlékező részletesen ismerteti az 1977-2005 között