Századok – 2011
MŰHELY - Merényi-Metzger Gábor: Benyovszky Móric életének anyakönyvi forrásai III/753
BENYOVSZKY MÓRIC ÉLETÉNEK ANYAKÖNYVI FORRÁSAI 757 sem pedig a legújabb családtörténeti munkákban ilyen keresztnevű Benyovszky nem szerepel.2 3 Benyovszky Móric tehát a Nyitra vármegyei Verbón, 1746 szeptemberében látta meg a napvilágot és a helyi Szent Márton római katolikus plébániatemplomban, 1746. szeptember 20-án, a Máté Móric Mihály Ferenc Szeráf neveken nyerte el a keresztség szentségét. így, Benyovszky hivatalosan soha nem volt — mint ahogy a vele kapcsolatos későbbi dokumentumokban szerepel — sem Móric Ágost, sem Móric Aladár, sem pedig Móric Lajos Ágost. Véleményem szerint Benyovszky Móric a keresztnév-választásaiban (is) tudatosan „készült az uralkodásra". Talán nem véletlen, hogy éppen akkoriban „lett" Ágost, amikor részt vett az 1768-ban kitört lengyel felkelésben. Az utolsó lengyel királyok pedig mind Ágostok (1709-1733: II., vagy Erős Ágost, 1733-1763: III., vagy Kövér Ágost, 1764-1795: II. Szaniszló Ágost) voltak. Később, a francia szolgálata alatt már a Móric Lajos Ágost neveket használta. A XVIII. századi francia uralkodókat pedig mind Lajosnak (1643-1715: XIV Lajos, 1715-1774: XV Lajos, 1774-1793: XVI. Lajos) hívták. A franciákkal való szakítása után pedig elhagyta a Lajos nevet és „visszavedlett" Móric Ágostá. Benyovszky Móric házassága (1768) A legfrissebb magyar genealógiai szakirodalom szerint Benyovszky Móric és Hönsch Anna Zsuzsanna a Szepes vármegyei Szepesszombaton (ma a szlovákiai Spisská Sobota, mely helység jelenleg Poprád, azaz Poprád egyik városrésze), 1764-ben házasodott össze.2 4 Ezen szakirodalmi közlés azonban nem fedi a valóságot. Benyovszky Móric és a szepesszombati születésű, evangélikus vallású Hönsch Anna Zsuzsanna esküvőjére ugyanis — a lengyel Janusz Roszko kutatásai szerint — a lengyelországi Wielkanoc-ban, a helyi evangélikus (lutheránus) templomban, 1768. április 20-án került sor.2 5 A Krakkói Evangélikus Lelkészi Hivatal (Parafia Ewangelicko-Augsburska w Krakowie) irattárában azonban nincsenek meg az anyakönyvek ebből az időszakból. Ott mindösszen 1716-ig, illetve a 19. század elejétől vannak meg a matrikulák, pedig Wielkanoc, az evangélikus egyházi közigazgatás szerint Krakkóhoz tartozott és tartozik. A Wielkanoc-hoz közel eső Bytom-i Evangélikus Lelkészi Hivatal (Parafia Ewangelicko-Augsburska w Bytomiu) — ahol Benyovszky házasságlevelét 1769-ben kiállították — anyakönyveit pedig 1945-ben Németországba szállították és ott nyomuk veszett. A keresett anyakönyvi bejegyzés nincs továbbá a területileg illetékes Krakkói Állami Levéltárban (Archiwum Panstwowym w Krakowie) sem. így a Benyovszky Móric házasságát is megörökítő anyakönyv Lengyelország vérzivataros történelmi eseményei során nagy valószínűséggel megsemmisült. 23 Szluha Márton: i. m. Benyovszky családfa, VI. tábl. 24 Szluha Márton: i. m. Benyovszky családfa, VI. tábl. 25 Janusz Roszko: Awanturnik niesmiertelny. Katowice 1989. 58.
