Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tóth-Barbalics Veronika: A „korona védpajzsa" vagy „észarisztokrácia"? A magyar főrendiház élethossziglan kinevezett tagjai III/723
A MAGYAR FŐRENDIHÁZ ÉLETHOSSZIGLAN KINEVEZETT TAGJAI 751 magyar országgyűlés második kamarája ebben a vonatkozásban távol állt attól, amit gr. Apponyi Albert a főrendiházi reform tárgyalása során kívánalomként megfogalmazott: legyen a főrendiház a „pártabszolutizmussal", „többségi önkénnyel" szembeni korrektívum.13 2 1885-ben a kabinet a kinevezéseket a főrendiházi reform hatásának enyhítésére is felhasználta, a cenzust nem teljesítő főnemesek, az erdélyi regalisták leszármazottai, valamint a főispánok vonatkozásában. A kormány a megvalósult reformot egy másik ponton, az izraelita felekezet főrendiházi képviseletének elmaradását tekintve, szintén az élethossziglani kinevezés segítségével korrigálta. A magyar kormányok nemzetiségi politikája szimbolikus kifejeződéseként is felfogható, hogy a nemzetiségek közül egyedül a horvátok voltak folyamatosan, ámbár csekély számban képviselve a kinevezett tagok között. Bár a kinevezések során a kormányok sokáig a nemesi származású személyeket részesítették előnyben, polgári származású jelölteknek is volt lehetőségük, hogy ez úton a főrendiházba kerüljenek. Ez a tendencia 1910 után erősödött fel, ami összefüggésbe hozható a munkapárti kormány és a tőkés gazdasági elit közötti politikai szövetséggel, valamint a háborús konjunktúrával. Az élethossziglani főrendiházi tagság a zsidó eredetű nagypolgárság egy része számára elvben lehetővé tette az átjárást az üzleti életből a közszolgálat és a politikai élet területére.13 3 THE „PROTECTIVE SHIELD OF THE CROWN" OR „ARISTOCRACY OF WIT"? The Lifelong Appointees in the Upper Chamber of the Hungarian Parliament by Veronika Tóth-Barbalics (Summary) One of the innovations introduced by act 7/1885, which reorganised the structure of the Upper Chamber, was the establishment of lifelong membership. These members, although making up only a seventh of the peers, contributed considerably to the general outlook of the House. The governments tried to mitigate the effects of the reform by appointing as members aristocrats who fell short of the required level of land-tax, as well as the so-called Transylvanian regalisták, and főispánok. The representation of the Jewish religion in the Upper House was also achieved by this means. Contrary to donations of the right of hereditary membership, the government and the ruler were willing to subordinate lifelong appointments to political considerations in the period of the debates in matters of ecclesiastical policies. In the course of selection a clear preference was shown for those professional groups whose political loyalty was beyond doubt and which had the necessary experience in administration and legislation, that is, former ministerial officials, főispánok and parliamentary representatives. Lifelong membership in the Upper House was also given to several members of the wealthy bourgeoisie of Jewish origins, while among those families which gained a hereditary membership there were no Jews at all. The number of non-noble members grew con-132 KN 1884-87. 71. országos ülés (1885. február 13.), IV köt. 134. 133 A nem áttért zsidó nagyvállalkozók átjárási lehetőségének hiányát hangsúlyozza: Michael K. Silber: Zsidó kisebbség egy elmaradott gazdaságban. Ford. F. Nagy Piroska. In: Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon. Siker és válság. Szerk. Varga László. Bp. 2005. 73-92. 91.
