Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Hadifoglyok, internáltak, kitelepítettek. Mindszenty József bíboros-érsek és az emberi jogok védelme (1945-1948) I/39
72 BALOGH MARGIT ók ellen lesz — folytatta levelét —; de kívánatos volna, hogy az Egyesült Államok kormánya az ő nagysúlyú zsidóságán át, amely az üldözések idején és azóta annyira segítette a magyar zsidóságot, megértetné az utóbbival, húzódjék vissza..., hogy a húrt ne feszítsék az elpattanásig."10 1 Egyoldalú intelmei mellett a bíboros a morális felelősség, a kollektív bűnbánat vagy a bűnrészesség kérdését nem vetette fel. Mindszenty József — mérlegelés és értékítélet-alkotás nélkül — prímási tekintélyének teljes erkölcsi súlyát latba vetette az emberi jogok megóvása érdekében. Szinte nincs is olyan megnyilvánulása, amelyben ne hangsúlyozta volna: az egyház felemeli szavát, amikor Isten íratlan és írott, kinyilatkoztatott erkölcsi törvényeit bárki megsérti, és származásra, nemzetiségre, vallásra vagy társadalmi elhelyezkedésre való tekintet nélkül védelmébe vett mindenkit, akinek emberi jogait megsértették. A hozzáfordulók politikai hovatartozását nem lehet kizárólag jobboldali-konzervatívnak minősíteni. A hatalmi berendezkedés természetéből eredően nyilván ők voltak többségben, hiszen őket tekintette a rendszer ab ovo ellenségnek, de hadifogoly, B-listázott, sőt internált akár egy baloldali gondolkodású egyénből is válhatott. Mindszenty megrendültségtől felkorbácsolt hangú beadványokban kért és követelt, válasz híján is újból és újból ostromolva a kormány tagjait, a józan észérvek mellett az emberi lelkiismeretre és együttérzésre is apellálva. Kézzelfogható eredménnyel azonban csak egyedi esetekben járt, kivéve talán annak a belügyminiszteri rendeletnek a kiadását, amely engedélyezte az internáltak részére istentiszteletek tartását.10 2 A kitelepítést magát azonban nem állították le, az internálások folytatódtak, a túlkapások inkább még sűrűsödtek. Ám ország-világ tudomást szerzett a prímás kiállásáról, szívósságáról, amivel híveit, a magyarságot és a katolicizmus érdekeit védte. Önérzete és szavahihetősége tiszteletet parancsolt, „...a sok gyáva ember örül, hogy egy valaki helyette bátor, s ez elégséges, hogy lelkileg össze ne omoljon. Egy egész népben tartja így ma a Hercegprímás úr a lelket. És valóban él is az emberekben a felemelő tudat, hogy van nekünk egy hős bíbornokunk" -írta róla elismerően Nagy Töhötöm jezsuita páter.103 A prímás a nemzet önérzetének és öntudatának képviselője lett. Tekintélye már nem csupán főpapi hivatalának szólt, hanem következetes állásfoglalásainak köszönhetően személyének is. Fellépései alapján mondhatják diplomáciában járatlannak vagy maradinak, de azt el kell ismerni, hogy csökönyösségével együtt ráérzett valamire; arra, hogy egyfajta politikai kettősség jellemzi az 1945 utáni kormányzati állapotokat, hogy a választásokon győztes párt — Mindszenty szavaival — csak Hamupipőke-sze-101 NARA RG 84 Records of the Foreign Service Posts of the Department of State. Hungary, Budapest Legation, General Records 1948. Box 167. 840.4. Catholic Church. Mindszenty József levele Seiden Chapin követhez. Esztergom, 1948. július 31. Eredeti, magyar nyelvű, autográf. 102 144.317/1945. IV 12. B.M. sz. rendelet (1945. szeptember 14. „A bevett és törvényesen elismert vallásfelekezetek lelkészei vasárnapokon és felekezetük egyházi ünnepnapjain a rendőrhatósági őrizet alatt állók (internáltak) táboraiban istentiszteletet tarthatnak. Az internálótáborokban őrizet alatt tartott egyének számára módot kell adni arra, hogy az istentiszteleteken részt vehessenek." MOL XIX-B-l-az 1. doboz. Bank Barbara gyűjtése. 103 Jelentés a magyar katolicizmus helyzetéről. 1946. november 5-ig bezárólag. írta Nagy Töhötöm S. J. Róma, 1946. november 12. OSZK Kézirattára, 216. f. 50. ő. e. 9. f.
