Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tóth-Barbalics Veronika: A „korona védpajzsa" vagy „észarisztokrácia"? A magyar főrendiház élethossziglan kinevezett tagjai III/723
A MAGYAR FŐRENDIHÁZ ÉLETHOSSZIGLAN KINEVEZETT TAGJAI 749 kerülő ügyek előkészítése kisebb szervezeti egységekben hatékonyabban történhetett. Ezek egyik formája a szakbizottsági rendszer volt.12 2 Egyes ismétlődő adminisztratív háttérmunkák szintén nem voltak a plenáris ülések keretében elvégezhetőek. Már a felsőház 1848. évi ideiglenes rendszabályai lehetőséget adtak arra, hogy a ház saját kebeléből bizottmányokat alakítson „titkos szavazás útján, oly számban, minőben a tárgyakhoz képest szükségesnek véli". A házszabályok ekkor még név szerint csak az igazolóbizottságot említették.123 1848-49-ben ezen, valamint a felirati bizottságon kívül ad hoc, egy-egy törvényjavaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottságok működtek, illetve egyes bizottságok több eltérő szakterülethez tartozó törvényjavaslat megvitatására is megbízást kaptak, ahogy az 1848-ban az oktatási törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságnál, 1849-ben az igazoló választmánynál megfigyelhető. Állandó szakbizottságok létrehozására tehát ekkor még nem került sor a felsőházban. A főrendiházban, a képviselőházhoz hasonlóan az állandó szakbizottságok 1867-68-ban jelentek meg.12 4 A főrendiházban ekkor három szakbizottság (pénzügyi, közjogi és törvénykezési, kereskedelmi és közlekedésügyi) létezett. Ezek gyakorlati működése azonban a tagok érdektelensége miatt akadozott.12 5 A főrendiházban a reform után is megmaradt a jogosultsága a bizottsági rendszernek. Az 1886-ban elfogadott házszabályok12 6 a trónbeszédre adandó válaszfelirat szerkesztésére kiküldött bizottság12 7 mellett hét állandó bizottságot említenek: az igazoló, a mentelmi, a gazdasági, a naplóhitelesítő bizottságot, valamint a három szakbizottságot. A gazdasági és a mentelmi bizottságot az egész országgyűlés tartamára, a többi bizottságot egy-egy ülésszakra választották. A mentelmi bizottság általános, a többi viszonylagos szavazattöbbséggeljött létre. A tagok számát a főrendiház esetről esetre határozta meg. A szakbizottságok létszáma az évek folyamán megkétszereződött, és 1916-ban már meghaladta a 40 főt. Az élethossziglan kinevezett tagok a bizottsági helyek negyedét töltötték be, ez csaknem kétszerese volt a tagságon belüli arányuknak. A vizsgált években a kinevezett tagok kétharmada volt tagja valamely bizottságnak, minden harmadik-negyedik élethossziglani tag egyidejűleg több bizottságban is részt vett.12 8 Megfigyelhető, hogy a bizottsági választáskor a ház figyelembe vette a tagok foglalkozását: az írók többnyire a felirati, a bírók az 122 Szente Zoltán-. Az állandó (vagy szak-)bizottságok a magyar közjogban a kezdetektől 1990-ig. In: A bizottsági munka. 2. rész. Közread. A Parlamenti Módszertani Iroda, szerk. Soltész István. (Parlamenti dolgozatok 2.) Bp. 1994.2 291-307. 292. 123 A felsőház rendszabályai. Pest 1848. 6-7. http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/hsz/1848 felsőház rend/index.htm [2011.01.23.]) 124 A képviselőházi házszabályban azonban csak 1874-től szerepeltek a bizottságok az osztályok alternatívájaként. Pesti Sndor: Az újkori magyar parlament. (Osiris tankönyvek. Doktori mestermunkák) Bp. 2002. 199-203. 125 Ld. Lipthay Béla felszólalását FN 1881-84. 7. országos ülés (1881. nov. 30.), I. köt. 36. 126 Közli: A főrendiház évkönyve 1900. Szerk. és kiad. Szerencs János. Bp. 1900. 474-497. (http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/hsz/1893forendihaz/index.htm [2011.01.23.]) 127 Már a főrendiház 1848. évi házszabályának 58.§-a kimondta, hogy a két ház külön válaszfeliratot készít a trónbeszédre. 128 Vizsgált időpontok: 1886, 1896, 1906, 1907 és 1916 eleje, a felirati bizottságnál: 1887, 1896, 1901, 1906, 1910.
