Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Hadifoglyok, internáltak, kitelepítettek. Mindszenty József bíboros-érsek és az emberi jogok védelme (1945-1948) I/39

MINDSZENTY JÓZSEF ÉS AZ EMBERI JOGOK VÉDELME (1945-1948) 69 hírét. „Ezzel és hasonló intézkedésekkel — a sajtóban hónapokon át ígért kisebb­ségi jogok helyett — a kormány hozzájárul a felvidéki magyarság felszámolásá­hoz, vezetői elvesztéséhez, a teljes haldokláshoz, újabb reszlovakizációhoz" - fo­galmazta meg kérlelhetetlenül álláspontját a baloldal szemében ekkor már el­lenségnek tekintett hercegprímás.9 0 Mindszenty ekkor sem állt meg a magyar kormánynál: 1948 nyarán Alexej Cepickához, a csehszlovák kormány kommu­nista igazságügy-miniszterének fordult, felelősségre vonva amiatt, hogy a cseh­szlovák kormány ígéreteiből semmi sem valósult meg a vallásszabadságot ille­tően.9 1 Mindszenty tiltakozásai abból a szempontból elfogultak, hogy említést sem tettek azokról a diszkriminatív intézkedésekről és sérelmekről, amiket az első bécsi döntéssel visszacsatolt dél-szlovákiai települések nem magyar lakos­sága szenvedett el a magyar hatóságok részéről. Naivitás lenne azt hinni, hogy segítségkérő, belátásra apelláló fellépései hatására abbamaradtak vagy akár­csak csillapodtak volna a csehszlovákiai deportálások, a vagyonelkobzások vagy a tömeges népbírósági ítéletek. A magyarországi németek kitelepítése 1948. Ju­nius derekáig, a szlovákiai magyarok betelepítése megszakításokkal ugyan, de még az év végéig tartott. Ám a nyugati hatalmak Mindszenty személyében nem akárkitől kaptak segélykiáltást: a magyar egyházfő az egyetemes egyház ma­gaslatából bírálta a szlovákiai magyarok (és a magyarországi németek) kollek­tív bűnösként való elmarasztalását, és a szülőföldjükről történő elüldözésüket „nemzeti forradalmi célként" kezelő benesi politikát. A nyugati demokráciák­nak a párizsi béketárgyalásokon tanúsított magatartása nélkül a prágai kor­mány alighanem felszámolta volna a kisebbségi magyar közösséget. A határre­vízióra vonatkozó javaslata azonban politikai rövidlátás, azzal a legrosszabb magyar revizionista törekvéseket idézte, ami bőszítette szomszédainkat, kivált az önálló államiságában fiatal Csehszlovákiát. Am az az összefüggés, amelyben felvetette (magyarok elleni jogsértések), végül is az egyetlen lehetett, ami együtt­érzést válthatott volna ki a nyugati közvéleményben egy volt német csatlós állam iránt. * Mindszenty számos más, az emberi jogok védelme alatt csokorba foglalha­tó kérdésben hallatta még szavát. 1945 őszén a jugoszláv hatóságok által fogva tartott magyarok, név szerint három személy szabadon bocsátása érdekében írt az amerikai és angol diplomáciai missziók vezetőinek.9 2 1946. július 17-én a mi-90 ÁBTL 3.1.9. V-700/19. 373. Mindszenty József levele Dinnyés Lajos miniszterelnökhöz. Esz­tergom, 1948. szeptember 25. 91 NARA RG 84. Foreign Service Posts of the Department of State. Hungary, Budapest Le­gation. Box 167. 1948 - 814.2-840.4. Mindszenty József levele Alexej Cepicka igazságügy-miniszter­nek. Esztergom, 1948. július 6. Angol nyelvű gépelt másolat a prágai amerikai követségtől. 92 ÁBTL 3.1.9. V-700/17. 13. Mindszenty József 3931/1945. sz. levele Arthur Schoenfeld ameri­kai és Alvaiy D. E Gascoigne angol diplomatának. Esztergom, 1945. november 24. A három nevesí­tett magyar: Antonovics Ignác, Behojnik Mihály és Muraközy Mihály. „Csáktornyán vannak fogság­ban, és mások százával sínylődnek a börtönökben, úgy városi, mint falusi derék polgárok azért, mert magyarok vagy a magyarok iránt rokonszenvet nyilvánítottak."

Next

/
Thumbnails
Contents