Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Hadifoglyok, internáltak, kitelepítettek. Mindszenty József bíboros-érsek és az emberi jogok védelme (1945-1948) I/39
MINDSZENTY JÓZSEF ÉS AZ EMBERI JOGOK VÉDELME (1945-1948) 69 hírét. „Ezzel és hasonló intézkedésekkel — a sajtóban hónapokon át ígért kisebbségi jogok helyett — a kormány hozzájárul a felvidéki magyarság felszámolásához, vezetői elvesztéséhez, a teljes haldokláshoz, újabb reszlovakizációhoz" - fogalmazta meg kérlelhetetlenül álláspontját a baloldal szemében ekkor már ellenségnek tekintett hercegprímás.9 0 Mindszenty ekkor sem állt meg a magyar kormánynál: 1948 nyarán Alexej Cepickához, a csehszlovák kormány kommunista igazságügy-miniszterének fordult, felelősségre vonva amiatt, hogy a csehszlovák kormány ígéreteiből semmi sem valósult meg a vallásszabadságot illetően.9 1 Mindszenty tiltakozásai abból a szempontból elfogultak, hogy említést sem tettek azokról a diszkriminatív intézkedésekről és sérelmekről, amiket az első bécsi döntéssel visszacsatolt dél-szlovákiai települések nem magyar lakossága szenvedett el a magyar hatóságok részéről. Naivitás lenne azt hinni, hogy segítségkérő, belátásra apelláló fellépései hatására abbamaradtak vagy akárcsak csillapodtak volna a csehszlovákiai deportálások, a vagyonelkobzások vagy a tömeges népbírósági ítéletek. A magyarországi németek kitelepítése 1948. Junius derekáig, a szlovákiai magyarok betelepítése megszakításokkal ugyan, de még az év végéig tartott. Ám a nyugati hatalmak Mindszenty személyében nem akárkitől kaptak segélykiáltást: a magyar egyházfő az egyetemes egyház magaslatából bírálta a szlovákiai magyarok (és a magyarországi németek) kollektív bűnösként való elmarasztalását, és a szülőföldjükről történő elüldözésüket „nemzeti forradalmi célként" kezelő benesi politikát. A nyugati demokráciáknak a párizsi béketárgyalásokon tanúsított magatartása nélkül a prágai kormány alighanem felszámolta volna a kisebbségi magyar közösséget. A határrevízióra vonatkozó javaslata azonban politikai rövidlátás, azzal a legrosszabb magyar revizionista törekvéseket idézte, ami bőszítette szomszédainkat, kivált az önálló államiságában fiatal Csehszlovákiát. Am az az összefüggés, amelyben felvetette (magyarok elleni jogsértések), végül is az egyetlen lehetett, ami együttérzést válthatott volna ki a nyugati közvéleményben egy volt német csatlós állam iránt. * Mindszenty számos más, az emberi jogok védelme alatt csokorba foglalható kérdésben hallatta még szavát. 1945 őszén a jugoszláv hatóságok által fogva tartott magyarok, név szerint három személy szabadon bocsátása érdekében írt az amerikai és angol diplomáciai missziók vezetőinek.9 2 1946. július 17-én a mi-90 ÁBTL 3.1.9. V-700/19. 373. Mindszenty József levele Dinnyés Lajos miniszterelnökhöz. Esztergom, 1948. szeptember 25. 91 NARA RG 84. Foreign Service Posts of the Department of State. Hungary, Budapest Legation. Box 167. 1948 - 814.2-840.4. Mindszenty József levele Alexej Cepicka igazságügy-miniszternek. Esztergom, 1948. július 6. Angol nyelvű gépelt másolat a prágai amerikai követségtől. 92 ÁBTL 3.1.9. V-700/17. 13. Mindszenty József 3931/1945. sz. levele Arthur Schoenfeld amerikai és Alvaiy D. E Gascoigne angol diplomatának. Esztergom, 1945. november 24. A három nevesített magyar: Antonovics Ignác, Behojnik Mihály és Muraközy Mihály. „Csáktornyán vannak fogságban, és mások százával sínylődnek a börtönökben, úgy városi, mint falusi derék polgárok azért, mert magyarok vagy a magyarok iránt rokonszenvet nyilvánítottak."
