Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: Deák Ferenc követté választásának ára. Kortesköltségek Zala megyében 1843-ban III/689
690 MOLNÁR ANDRÁS valának, bészállíttassanak; bor s kenyér szállíttatott a táborba, pénz kéretett kölcsön és szereztetett kivetésképpen". Deák ezek után úgy vélte, az országgyűlésen nem lenne erkölcsi alapja fellépni a választási kihágások, illetve korteskedések ellen, mert szemére vethetnék, hogy — mint írta — „én is a korteskedés sokoldalú mesterségeinek köszönhetem jelen állásomat; én is hordókban és barátimnak erszényében leltem fel a közbizodalmat; az én választásom is 30.000 forintba került"!4 Miután Kossuth Lajos a Pesti Hírlapban — igaz, a forrás megjelölése nélkül — szinte szó szerint közzétette Deák Klauzálhoz írt levelét,5 a zalai liberális ellenzék pártvezére, Csány László táblabíró is e lap hasábjain válaszolt Deák vádjaira.6 Csány elismerte a korteskedés tényét, a zalai liberális párt eljárását azonban az alábbiakkal indokolta: „Aki a megyei életet gyakorlati szempontból tekinti, nem fog kételkedni azon, hogy a szám ellen tiszta morális erővel siker reményével föllépni nem lehet. A honban elterjedt, s már majd mindenütt divatozó corteskedést mi is szomorító kórállapotnak hisszük; de mindaddig, amíg e gonosz nyavalya gyökeres orvoslással meg nem szüntettetik, corteskedéssel űzött fondorkodásokat csak corteskedéssel lehet megrontani." Csány szerint Deák követté választása — szemben a Deák által emlegetett 30.000 váltóforinttal, azaz 12.000 ezüstforinttal — „jobb kútfőből merítve" 9600 pengőforintba (24.000 váltóforintba) került.7 (Összehasonlításul: Deák Ferenc osztatlan családi birtokainak éves jövedelmét 3600 ezüstforintra, míg Csány jövedelmét 967 ezüstforintra becsülték.8 Zala megye első alispánja 800, a megye főadószedője 600, egy járási főszolgabíró 400, egy alszolgabíró 200, egy esküdt pedig 100 ezüstforint éves fizetést kapott akkoriban.9 ) Vajon Deák, vagy Csány állítását támasztják-e alá inkább az egykorú dokumentumok? Mekkora összegeket, milyen célokra, mely forrásokból szerzett és áldozott Deák követté választása érdekében a zalai liberális ellenzék? Tanulmányunkban e kérdésekre keresünk választ; mielőtt azonban ezt megadnánk, röviden foglalkoznunk kell az ellenzék korteskedését kiváltó körülményekkel, nevezetesen a zalai konzervatívok választási kampányával is. 4 Deák Ferenc levele Klauzál Gáborhoz, Kehida, 1843. szeptember 3. Közli: Váczy János: Deák Ferencz emlékezete. Levelek 1822-1875. Bp., 1890. 97-119. (idézetek a 105-106. és 110-111. oldalról), Kónyi Manó 1903. 2. köt. 45., 48., Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek I. 1825-1849. (Válogatta, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Molnár András) Bp., 2001. (a továbbiakban: DFVM 1. köt.) 411-424. (idézetek a 416. és 418. oldalról). 5 Pesti Hírlap 1843. szeptember 10. (281. sz.) 614-615. „Zalából. Sep. 3." 6 A „Cáfolat Zalából" című válaszcikket négy részben jelentette meg Kossuth: Pesti Hírlap 1844. január 7. (315. sz.) 12-13., 1844. január 14. (317. sz.) 29-30., 1844. február 1. (322. sz.) 71., 1844. február 8. (324. sz.) 89-90. Valamennyit közli: Csány László reformkori iratai 1817-1848. (Zalai Gyűjtemény 66.) (Sajtó alá rend. Molnár András) Zalaegerszeg, 2009. 89-106. 7 Pesti Hírlap 1844. január 14. (317. sz.) 29-30. Közli: Csány László reformkori iratai 94-95. 8 Molnár András: A fiatal Deák Ferenc. A felkészülés és a zalai pályakezdet évei 1803-1833. Bp., 2003. 113., Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén. In: Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790-1849. (Zalai Gyűjtemény 30.) (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 1990. (a továbbiakban: Molnár András 1990.) 11. 9 Molnár András: Zala megye közigazgatása 1790-1849. In: Zala megye archontológiája 1138— 2000. (Zalai Gyűjtemény 50.) (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 2000. 63.
