Századok – 2011
200 ÉVE SZÜLETETT PERCZEL MÓR - Hermann Róbert: Perczel Mór levelei Csány László kormánybiztoshoz III/655
PERCZEL MÓR LEVELEI CSÁNY LÁSZLÓ KORMÁNYBIZTOSHOZ 663 Abafi Lajos adta közre Perczel egy 1849. májusi, Vukovics Sebőhoz írott levelét; igaz, ezt néhány év eltéréssel mindjárt kétszer is.2 4 Görgey István Perczel egy 1849. június 11-én Kossuthhoz intézett jelentésének németre fordított szövege alapján tette közzé a magyar (vissza)fordítást.2 5 Emellett néhány város- vagy megyetörténeti monográfiában is megjelentek Perczel-iratok.2 6 Különösebb fordulatot a Bécsben őrzött eredeti levéltári anyag 1918 utáni felszabadulása sem hozott. Thim József a szerb felkelés történetét feldolgozó háromkötetes munkájának harmadik kötetében ugyan közölte Perczel több 1849. március-június közötti jelentését is, de e közlések jelentős részében nem volt sok köszönet: a szerző gyakorlatilag csupán kivonatolta ezek többségét, s miután Perczel kézírását sem mindig tudta elolvasni, a közölt szövegek sem pontosak.27 Deák Imre 1848-1849-es levelestárába csupán Perczel két, Batthyány Kázmérhoz, illetve Kossuthhoz intézett levele került be.2 8 Ezek mellett csupán Gyalókay Jenő egy forrásközlése érdemel említést.2 9 Supka Géza ekkortájt készítette el 1938-ban megjelent, „1848" című kötetének folytatását „1849" címmel, amelyben több tucat, Bécsben általa felfedezett 1848-1849-es dokumentumot is közölt. így Perczel egy 1849. január 8-án Mészáros Lázárhoz, s egy június 25-én Bemhez írott levelét; igaz, az előbbi téves dátummal. A politikai változások miatt azonban a kötet csak 1985-ben látott napvilágot.30 Noha az 1945, s főleg az 1948 utáni időszakban Bem mellett Perczel lett a tiszta forradalmiság egyik megtestesítője a honvédseregben, iratanyagának publikálása ekkor sem kapott jelentősebb lendületet. Igaz, Barta István a „Kossuth Lajos összes munkái" sorozatának XIII., az 1848. szeptember-december közötti időszak forrásanyagát tartalmazó kötetében több, az OHB-hoz, illetve Kossuthoz intézett jelentését közölte, a XIV-XV kötetekben már csak elvétve találunk ilyen jelentéseket. Ebben nyilván szerepe lehetett az időközben bekövet-24 Gyurgyevó, 1849. május 27. Közli Abafi Lajos: Vukovics Sebő levelezéséből. Hazánk, szerk. Abafi Lajos III. k. 409-411.; Abafi Lajos: Perczel Mórról. Hazánk, szerk. Abafi Lajos IX. k. 87-88. 25 Görgey István: 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika. II. k. Bp., 1888. 500-501. A német fordítást 1. MOL P 295. A Görgey-család levéltára. 42 csomó, b/44. fasc. Vezérkari főnökség. Bayer ezredes iratai. A magyar eredetit 1. MOL OHB 1849:8092. 26 Perczel bizonyítványa Földváry Sándor szegedi szabadcsapata számára. Újvidék, 1849. ápr. 16. Közli Reizner János: A régi Szeged. I. A negyvenes évek és a forradalom napjai Szegeden. Szeged, 1884. 284.; uő.: Szeged története. II. k. Szeged, 1899. 147. Utasítása Domború közégnek, Letenye, 1848. nov. 14. Közli Nóvák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharczban. 2. bővített kiadás. Zalaegerszeg, 1906. 142. 27 Thim József: A magyarországi 184&49-iki szerb fölkelés története. III. k. Bp., 1930. 578-579. (Kossuthhoz, Pétervárad, 1849. márc. 28.); 694-695. (Kossuthhoz, Zsombolya, 1849. máj. 2.); 699-700. (Kossuthhoz, Nagybecskerek, 1849. máj. 5.); 714-715. (A szerb kormánynak, Pancsova, 1849. máj. 8.) 715-716. (Kossuthhoz, Crepaja, 1849. máj. 9.); 744. (a hadügyminisztériumhoz, Szeghegy 1849. máj. 15.); 793-795. (Kossuthhoz, Verbász, 1849. jún. 12.) 28 Deák Imre: 1848, ahogy a kortársak látták. A szabadságharc története levelekben. Bp., é. n. [1942.] 13-16. (Batthány Kázmérhoz, Kömlőd, 1848. febr. 25.); 375-376. . (Kossuthhoz, Verbász, 1849. jún. 12.) 29 Perczel - Csány, Csáktornya, 1848. nov. 3. Közli Gyalókay Jenő: Egykorú adatok az 1848-i muraközi hadjárat történetéhez. HK, 30. (1929.) 376-377. 30 Supka Géza: 1848-1849. S. a. r. Fábri Anna. Nemzet és Emlékezet. Bp., 1985. 463-466.
