Századok – 2011
200 ÉVE SZÜLETETT PERCZEL MÓR - Hermann Róbert: Perczel Mór levelei Csány László kormánybiztoshoz III/655
PERCZEL MÓR LEVELEI CSÁNY LÁSZLÓ KORMÁNYBIZTOSHOZ 661 az osztrák levéltári állagok szisztematikus átvizsgálása kecsegtet komoly eredménnyel. így Alexander Bach belügyminiszternek az Allgemeines Vewaltungsarchiv által őrzött személyi hagyatékából került elő a Batthyány-kormány időszakának jó néhány fontos dokumentuma,11 vagy az 1849-es külügyminisztérium iratanyagának egy, a Magyar Országos Levéltárban őrzött iratanyaggal csaknem megegyező mennyiségű töredéke.1 2 A Kriegsarchivban a bécsi Militärgouvernement peranyagai között is jó néhány ilyen dokumentum található. Ez utóbbi állagból mégpedig ennek egyik utolsó „Varia" címet viselő dobozából kerültek elő Perczel Mór Csány Lászlóhoz intézett, alább közölt levelei is. Pontosabban, e levelek egy része, ugyanis a 17 levélből az első négy a Magyar Országos Levéltái-ban, Csány László irathagyatékában található, s az 5-17. sorszámú leveleket őrzi az osztrák Hadilevéltár.13 Miért fontosak ezek a levelek? Egyrészt azért, mert többségük ugyan baráti hangvételű, magánlevélnek is tekinthető, ugyanakkor valamennyi fontos adatokat tartalmaz Perczel muraközi és Mura-menti hadműveleteiről, valamint az 1848. decemberi dunántúli hadjáratáról, ide értve az azt lezáró móri ütközetet, illetve a főváros 1849. január eleji kiürítését. Az 1848-1849-ben hadsereg-parancsnoki beosztást betöltő tábornokok közül Görgei Artúr, Klapka György, Henryk Dembinski iratanyagának viszonylag jelentős része fennmaradt, Józef Bem és Vetter Antal ténykedése is elég gazdagon dokumentált; Perczel hadtest- és hadsereg-parancsnoki ténykedésének iratanyaga viszont szinte teljes egészében elkallódott, s így az ezredes, majd tábornok tevékenységéről jobbára az általa, többnyire az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz vagy magához Kossuthhoz írott jelentésekből és levelekből tájékozódhatunk. Jellemző, hogy a tábornoktársaihoz intézett átiratai és jelentései közül a legjelentősebb mennyiség az általa nem különösebben kedvelt Görgeihez írottak közül maradt fenn.14 Dembinskihez, Bemhez és Klapkához írott levelei közül egyet-egyet, a Mészáros Lázárhoz írottak közül is csupán hármat ismerünk.1 5 A Perczeltől származó iratok kiadása lényegében már a szabadságharc leverése után megindult. Az 1849. március 16-án az Országos Honvédelmi Bizottmány által Perczel táborába történeti jegyzőként kinevezett Mészáros Károly 1849-ben a Pesther Zeitung mellékleteként, majd 1850-ben önálló kiad-11 Allgemeines Verwaltungsarchiv (AVA), Nachlaß Bach. Karton 37. Ungarn, Rebellen. Ezek egy részét közli Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai. A dokumentumokat válogatta, a jegyzeteket készítette, az előszót írta Urbán Aladár. Bp., 1999. I—II. k. passim. 12 AVA Nachlaß Bach. Karton 38. Varia, die ungarische Revolution betreffend, 1848-1851. Ez utóbbi iratanyagot magyar fordításban közli Füzes Miklós: Batthyány Kázmér gróf dilemmája (A magyar külpolitika alternatívái 1849. április-júniusában). In: Baranya. Emlékszám i. m. 203-235. 13 Az iratanyagra 1. Karl Rossa: Das Zivil- und Militai-gouvernement Wien 1848-1855. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs 49. (2001) 143-159. 14 Közli őket Görgey István: 1848 júniusától novemberéig. - Okmánytár. S. a. r. Katona Tamás. Bibliotheca Historica. Bp., 1980.; Saját kezébe, ott, ahol... Az 1848^9-es forradalom és szabadságharc Hadtörténelmi Levéltárban őrzött katonai irataiból. Szerk. Farkas Gyöngyi. Az iratokat válogatta, a német nyelvű iratokat fordította Böhm Jakab. A bevezető tanulmányt írta Csikány Tamás. Bp., 1998. 15 MOL R 14. Józef Bem iratai. 4. tétel (Bemhez, Gyurgyevó, 1849. máj 26.); uo. R 23. Henryk Dembinski iratai. 4. k. No. 221. (Dembinskihez, Szeged, 1849. jún. 18.)
