Századok – 2011

200 ÉVE SZÜLETETT PERCZEL MÓR - Urbán Aladár: Perczel Mór, a rendőrfőnök III/637

648 URBÁN ALADÁR Perczel rövidítve összegezett beszámolója rendőrfőnöki munkájáról érzé­kelteti annak jellegét. Elfoglaltsága azt is megmagyarázza, hogy mint Buda vá­rosának (egyik) képviselője érdemben miért nem vett részt az országgyűlés munkájában. Igaz, az ő feladata volt biztosítani az ülések rendjét. Az tudjuk, hogy július 19-én részt vett a képviselők konferenciáján (zárt ülésén), ahol a miniszterelnök ismertette a kormány álláspontját a másnap az ülés rendjére kerülő felirati vitával (a trónbeszédre adandó) válasszal kapcsolatban. Batthyá­ny „felfedi a minisztérium politikáját" - írta naplójában Széchenyi. Hunfalvy Pál naplójából pedig megtudjuk a beszámolóról, hogy a kormány abban az eset­ben, ha a szerb felkelést lecsendesítik, a törvényeket a határvidéken is betart­ják, s a bécsi minisztérium nyíltan minden izgatással és utógondolattal elle­nünkben felhagyott, úgy hajlandók a királynak támogatást nyújtani az itáliai háborúban.54 Ezt a segítséget a képviselőház igen nehezen teljesülő feltételekhez kötöt­te. Perczel és eszmetársai azonban elvből ellenezték a Bécsnek nyújtandó kato­nai segély minden formáját. Perczel ezért nem várta meg a felirat nyilvános vi­táját, hanem a hallottak miatt felháborodva, július 20-án benyújtotta lemondá­sát Szemere belügyminiszternek. A levél részletesen foglalkozik a reformkori ellenzék szerepével, a nép politikai ébredésével. Megemlíti, hogy ő hozta Eötvös József társaságában a királyi leiratot, s tudatában volt annak, hogy a kormány­nak időt kell nyernie, miszerint czéltalan kitörések, éretlen nyugtalanságok az elért eredményeket ne veszélyeztessék. (Ez a szövegezés elítélően nyilatkozik az általuk hozott királyi leirat negatív fogadtatásáról is.) Ezek szemmel tartá­sával vállalta el a rendőri osztály főnökségét, ezt az olly annyira kényes hiva­talt. Azt, hogy ezt a feladatot az elmúlt három hónapban miként látta el, az a közönség bírálata alá tartozik. A reá jellemző öntudattal azonban megfogal­mazta saját véleményét is végzett munkájáról: Annyit mégis bátran elmondha­tok, hogy a legelső magyar miniszterség működésének könnyítését, annak mél­tatlanságok elleni védelmét számítom feladásaim elsőbbjei közé, és hogy e rész­ben nem merészlend ezen alulírott elébe szemrehányásokkal fellépni. Ami az elhatározásának okát illet, megemlíti, hogy az országgyűlés megnyitása előtt, július 4-én a képviselői konferencián határozottan tiltakozott az előterjesztés ellen. Nem hajlandó az osztrák házat támogatni, amely a horvátokat és a szer­beket uszítja ellenünk, a katonaság főtisztjeit pedig a magyar kormány ellen hangolja és a honárulókkal nyíltan szövetkezik. A július 19-én délután tartott tanácskozás meggyőzte őt arról, hogy a kormány a katonai segély megadásához köti állását. így nem képes a minisztériumot hivatalos közremunkálásával tá­mogatni. Azon hivatalomról, mellyel Miniszter Úrnak bizalma felruházott, ezennel lemondok és azt Miniszter Úrnak a bizalom megköszönése mellett további rendelkezése alá visszabocsátom. Pest, július 20. 1848.55 54 Széchenyi, Napló 1288. Hunfalvy, Napló 53. 55 BM rendőri oszt. 1848:20. (Külzetén a BM ein. 1848:544. ikt. szám.) Az MT még aznap jelen­tette: „Perczel Mór osztályfőnöki hivataláról, 3500 pft. fizetés, lemondott. - Nem akar oly minis­terium alatt szolgálni, mely a civilisatio ellen zsoldosokat akar küldeni."

Next

/
Thumbnails
Contents