Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Soós László: Khuen-Héderváry Károly kormányalakítása és a politikai válság felszámolására tett kísérlete első lemondásáig III/603
KHUEN-HÉDERVÁRY KÁROLY KORMÁNYALAKÍTÁSA 633 számukra örömtelinek közel sem nevezhető tényben, hogy a Szabadelvű Pártban, az elkövetkező napokban élőtérbe fog kerülni Apponyi Albert személye.12 1 Az osztrák politikai körökben, némi túlzással a néhai Kállay Béni közös pénzügyminisztert hibáztatták azért, hogy a horvát bán kormányfői kinevezése érdekében az uralkodónál közbenjárt.12 2 Kállayn kívül, a bécsi udvarban kedvelt Khuen-Héderváry Károly kormányalakítását közismerten az is segítette, hogy a király személyében is sokkal jobban megbízott a posztját két évtizeden át sikeresen betöltő bánban, mint Tisza Istvánban. A válság kialakulásáért a Szapáry-féle vesztegetési ügy kipattanását követően a pártja élére visszatérő Kossuth Ferencet okolták, aki a parlamentben mondott beszédével azokat is visszavitte az obstrukciót folytatók táborába, akik addig a kormányfővel kötött megállapodást betartották. A budapesti kormányválság a két parlament közötti viszonyt is tovább rontotta. Az osztrák parlamentben augusztus elejére már minden intézkedést megtettek annak érdekében, hogy a két ország között létrejött gazdasági kiegyezési megállapodást letárgyalják, és az obstrukciót folytató iíjú csehek ellenére az erre vonatkozó törvényt a képviselők elfogadják. A parlamenti munkát és az együttműködést megbénító magyar követeléseket — a közös ügyek intézése, ennél fogva a birodalmi érdekek elleni — erőszakos cselekedetként kommentálták. Egyre népszerűbb jelszó lett a „Los von Ungarn!", hívei mind politikai, mind gazdasági téren az azonnali szétválás minden reális alapot nélkülöző vágyát hangoztatták. Amikor augusztus 5-én este Khuen-Héderváry Károly vonatra szállt, mindenki sejtette, hogy a magyar politika élet fontos kérdéseiről már nem a képviselőház épületében, hanem Ischl-ben fognak tárgyalni, és a kormányfő személyéről döntést hozni. A Szabadelvű Párton belül elismerték, hogy a miniszterelnök helyzete tarthatatlanná vált, pedig tőle remélték a parlament munkaképességének és a párt egységének helyreállítását, valamint — az uralkodóval és az udvari körökkel fennálló kiváló kapcsolatai révén — engedmények kijárását. A békés kibontakozáshoz elengedhetetlennek tartották, hogy a párt különböző csoportjai végre egységesen a leendő kormány mögé álljanak. Kormányfő-jelöltben, pedig nem volt hiány. A kormánypárt többsége, a nemzeti követelések mellé álló Apponyi Albert megbízásának nem sok esélyt adott, de az egység érdekében a kormányban való részvételét elengedhetetlennek tartották. A kormányfői posztra inkább Széli Kálmánt, Andrássy Gyulát vagy Csáky Albint tartották esélyesnek, de a volt Nemzeti Párt tagjai körében Wekerle Sándor neve is felmerült. Ferenc József a magyar miniszterelnököt augusztus 6-án, délután fogadta. Az audiencián Khuen-Héderváry közel két órán át ismertette a lemondási szándékát előidéző politikai eseményeket. Most már Khuen is azon a véleményen volt, hogy a nemzeti követeléseknek bizonyos mértékig való teljesítése nélkül a parlamenti munka normális menetét lehetetlen helyreállítani. A miniszterelnök lemondásáról az uralkodó csak másnap kívánt nyilatkozni, ezért arra kérte Khuent, hogy a további megbeszélés érdekében még maradjon Ischl-121 OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. aug. 8. 122 Uo.
