Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Soós László: Khuen-Héderváry Károly kormányalakítása és a politikai válság felszámolására tett kísérlete első lemondásáig III/603
KHUEN-HÉDERVÁRY KÁROLY KORMÁNYALAKÍTÁSA 623 Az ellenzék részéről továbbra is ellenségesen fogadott Khuen-Héderváry Károly, a korábbi miniszterelnököktől elvárt és megszokott, a kormányzati feladatokat taglaló programot nem készített. Ezt a hiányosságot Khuen azzal hidalta át, hogy kijelentette:7 7 „ a kormány fenntartja elődjének a költségvetési tárgyalások alkalmával elmondott részletes programját is." A legfontosabb kormányzati feladatnak a parlament munkaképességének, az alkotmányos rend helyreállítását tartotta.7 8 Elítélte az obstrukciót, amely az országot költségvetés nélküli, törvénytelen állapotba jutatta, és a pénzügyi felhatalmazásról, illetve az éves költségvetésről szóló törvényjavaslatok tárgyalását sürgette. Bejelentette, hogy az újoncjutalékról szóló törvényjavaslat tárgyalását átmenetileg felfüggesztik, mert a hadsereget érintő végleges szervezeti törvény már magában foglalja a létszámemelést, így annak elfogadásával a sokat vitatott törvényjavaslat végleg lekerül a napirendről, és a miniszterelnök csak az 1903-dik évre esedékes, eddigi újoncjutalék megajánlását kérte Az 1901-ben elkezdődött gazdasági válság káros hatásainak felszámolása érdekében hozandó központi intézkedések, a kiegyezési tárgyalások körüli bizonytalanság következtében, az új kormány programjában csak marginális szerepet kaptak.. Korábban a Széli és a Körber kormány tárgyalásaik során csak abban tudtak megegyezni, hogy a lejárt vám- és kereskedelmi szerződés hatályát 1907-ig változatlan formában fenntartják. Minthogy azonban a Monarchia legfontosabb külkereskedelmi szerződései 1904-ben hatályukat vesztik, az 1899:XXX. tc. utasítása szerint a kormánynak az új vám- és kereskedelmi szövetség létesítése érdekében az osztrák kormánnyal legkésőbb 1903-ban meg kell egyeznie, mert különben a nemzetközi kereskedelmi szerződések 1907 után terjedő időtartamra nem köthetők meg.7 9 Ezért a kormányfő felhatalmazást kért a parlament tagjaitól, hogy az Olaszországgal kötendő kereskedelmi szerződés előkészítése érdekében elkezdhesse a tárgyalásokat. A miniszterelnök a továbbiakban a tárgyalandók közé sorolta az állami beruházások, a telepítések,8 0 a közigazgatási tisztviselők béremelésére vonatkozó előterjesztések napirendre tűzését.8 1 Az új kormány parlamenti bemutatkozását az a feltevés alapozta meg, hogy az újoncjavaslat visszavonása ellenében — a Kossuth Ferenccel létrejött megállapodásnak megfelelően — az obstrukciót az ellenzék beszünteti. A Függetlenségi Párt vezérét azonban társainak egy része cserbenhagyta, és az olcsó 77 Képviselőházi Napló, 1901-1906. XVII. kötet 295. országos ülés. 1903. jún. 30. 78 Uo. 79 Hanák Péter (főszerk.) Magyarország története 1890-1918. i. m. 228-229. 80 Az 1894. évi V törvénycikk az állam által támogatott telepítésekre — a gazdasági és politikai célkitűzésekhez viszonyítva alacsony összeget —, három millió forintot engedélyezett. A törvény végrehajtására létrehozott Telepítési Alap tőkéjének felemelését, ezzel tevékenységének szélesebb alapokra helyezését kívánta Darányi Ignác az 1903-ban elkészített új törvényjavaslatával elérni. A földművelésügyi miniszter a végrehajtás hatékonyságának növelését többféle telepítési típus alkalmazásával szándékozott megoldani. így került ismét napirendre a járadékrendszer bevezetésének, az ún. tanyatelepek létrehozásának terve, de a tervezet érdemi tárgyalására a parlamentben nem került sor. L. még Lovas Sándor: A legújabb állami telepítések Magyarországon. Bp. 1908. 81 A tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslat soron kívüli tárgyalását Nessi Pál indítványozta. L. Képviselőházi irományok 1901. XXVII. kötet. 392. sz. 1903. máj. 13.