Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Soós László: Khuen-Héderváry Károly kormányalakítása és a politikai válság felszámolására tett kísérlete első lemondásáig III/603
KHUEN-HÉDERVÁRY KÁROLY KORMÁNYALAKÍTÁSA 617 tehát többé arról, hogy az elnöki állásról lemondjak, sőt az új miniszterelnök súlyt fektetett arra, hogy állásomban megmaradjak."5 6 Azon kívül, hogy az elnöki poszt körül így nem bontakozhat ki újabb vita, jó hírnek számított, hogy a volt nemzeti pártiak harcias szelleme is alábbhagyott. Az Apponyi köréhez tartozó parlamenti csoportosulás hangadó tagjai az elmúlt napokban minden este a Bristol szállodában együtt vacsoráztak, illetve tanácskoztak, és abban állapodtak meg, hogy csak Fejérváry Géza honvédelmi minisztersége ellen foglalnak állást, egyebekben nem nehezítik meg a bán dolgát. A délelőtti megbeszélések után Khuen megállapíthatta, hogy a kormánypárt részéről különösen nagy ellenszenv nem fogadta. Lényegesen nehezebb beszélgetések vártak a bánra délután, amikor az ellenzék képviselőivel, Kossuth Ferenccel, Justh Gyulával majd Zichy Jánossal találkozott. A Függetlenségi Párt tagjai részéről nagyon erős bizalmatlanság nyilvánult meg Khuen személyével szemben. Ezen a napon Apponyinál megjelentek az ellenzéki párt képviselői, Barabás Béla, Tóth János, Olay Lajos, Beöthy Ákos és a válság elhúzódására hivatkozva, a házszabályok 252. szakasza alapján a képviselőház sürgős összehívását kérték.5 7 Apponyi az ellenzék kezdeményezéséről azonnal értesítette Széli Kálmánt, mert a miniszterelnök már korábban arra kérte a képviselőház elnökét, hogy az országgyűlés összehívásáról nélküle ne döntsenek. A miniszterelnök — abban a reményben, hogy addigra az új kormány megalakulhat — azt akarta elérni, hogy a következő képviselőházi ülésre 27-dike előtt ne kelljen sor. Mivel az ellenzék ezt a javaslatot nem fogadta el, ezért a házelnök kénytelen volt, a kérelmezők által megjelölt júl. 25-dikei dátumot elfogadni.5 8 Az ellenzéki képviselők — a kérvényükben megfogalmazottak szerint — a parlamenti nyílt ülésen kívántak tiltakozni az ellen, hogy a király a kormányválság ügyében nem Budapesten és nem kizárólag magyar tanácsadók meghallgatásával intézkedik.5 9 Természetesen követelésük mögött az a sérelem állt, hogy az uralkodó budai tartózkodása idején a Függetlenségi Párt vezetői közül senkit sem fogadott. A Zichy János vezette Néppárt esti értekezletén a tagság egyhangúan úgy foglalt állást, hogy a miniszterelnök-jelöltet csak akkor támogatják, ha kormánya megalakításakor nem az ún. Tisza csoportra kíván támaszkodni. A bán 56 Gróf Apponyi Albert emlékiratai... i. m. II. kötet 102. 57 MOL Képviselőház és Nemzetgyűlés elnöki és általános iratai, 1861-1944 ( a továbbiakban: K2)-AXVI-4 Kérelem a képviselőház összehívására. Budapest, 1903. jún. 21. 20 képviselő kérte az országgyűlés összehívását, hogy az uralkodóhoz feliratot készítsenek, „melyben a képviselőház kifejtse az idegen befolyás veszélyét és felkérje az uralkodót, hogy kizárólag magyar tanácsosok meghallgatásával, magyar földön intézkedjék a válság megoldása iránt." 58 A képviselőház ülésére így is akkor került sor, amikor Khuen-Héderváry Károly és a Függetlenségi Párt vezetői már egyességre jutottak a húsz képviselő által előterjesztett témában, a kölcsönös vádaskodások közepette lefolytatott vitának semmi jelentősége nem volt. 59 A képviselőház ülésén a vádakra Tisza István válaszolt: „... a megoldásnak azon útját, amelynek megkísérlésére azután megbízást nyertem, én ajánlottam a koronának. ...Nem idegen tanácsosok szavára hallgatott tehát a korona, midőn ezen megbízást megadta, de egy magyar embernek tanácsára, aki hajlandó lett volna ezért a teljes alkotmányos felelősséget viselni. Soha másképp eljárni nem akartam, mint támaszkodni az alkotmányos többség jogos hatalmára..." Képviselőházi Napló, 1901-1906. XVII. kötet. 294. országos ülés. 1903. jún. 25.
