Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Soós László: Khuen-Héderváry Károly kormányalakítása és a politikai válság felszámolására tett kísérlete első lemondásáig III/603

KHUEN-HÉDERVÁRY KÁROLY KORMÁNYALAKÍTÁSA 615 A kihallgatás után Tisza Istvánt, a Budapestre induló vonatra történő fel­szállása előtt Fejérváry tájékoztatta arról, hogy az uralkodó Khuen-Héderváry Károlyt kéri fel kormányalakításra. Egyben arra kérte Tisza Istvánt, hogy a párton belül egyengesse a bán útját. Tisza kormányalakítási kísérletének ku­darca a Szabadelvű Pártban megnövelte azon képviselők táborát, akik az egyre elhúzódó válságnak minden áron véget kívántak vetni. Ezért a párt ún. ó-sza­badelvű frakciója jún. 19-én végrehajtó bizottságot választott azzal a céllal, hogy másnap 1 lórára a Hungária szállodába nagygyűlést hívjon össze. A rövid határidő ellenére június 20-án, a nagygyűlésen nagyon sok kormánypárti kép­viselő megjelent, és levezető elnöknek egyhangúlag Hieronymi Károlyt válasz­tották meg. Vörös László, az Előkészítő Bizottság elnöke megnyitó beszédében az összegyűltek célját így vázolta fel: „Nem személyekért, avagy személyek el­len szállnak síkra, hanem tisztán elveik fenntartása és érvényesítése érdeké­ben..."5 0 Mindenki arra gondolt: amennyiben a párton belül ez a személyes el­lentéteken való felülemelkedést jelenti, úgy megnyílik a lehetőség arra, hogy az új miniszterelnök ne a különböző frakciók vezéregyéniségei közül kerüljön ki. Ezen az elvi alapon már elfogadhatóvá válik az a „külső" személy is, akit nem a párton belüli csatározások toltak az előtérbe, hanem akit a király kijelöl. A kor­mánypárt egységének megteremtését, a különböző csoportok közötti viszály felszámolásának szükségességét Hieronymi Károly a következőkkel indokolta: „Hónapok óta a szó szoros értelmében meg van bénítva az országgyűlés műkö­dése. Hetek óta a kormány törvény nélkül kezeli a közvagyont..."5 1 A nagygyű­lésen Berzeviczy Albert és Tisza István hosszabb, majd több, rövidebb felszóla­lás után az alábbi határozati javaslat elfogadására került sor: „Célunk biztosí­tani azt, hogy az országos Szabadelvű Párt állandó hagyományokon alapuló elvi egységét, amely külön törekvéseket nem ismert, megőrizze és egy határo­zottan szabadelvű s az 1867. évi XII. törvénycikkhez , minden kétértelműséget kizáró módon híven ragaszkodó kormány alakulására megbízható elvi alapot, és támaszpontot nyújtson..." Az egységtörekvések előtérbe kerülését az is mo­tiválta, hogy Khuen-Héderváry kormányalakítása végül is a szabadelvűek dia­dalát jelenti, és támogatásukkal a parlamenti többség stabilan biztosított.52 Június 21-én, vasárnap reggel a főudvarmesteri hivatal alkalmazottja éb­resztette a bánt, akitől éjfél után köszönt el Fejérváry Géza honvédelmi minisz­ter és Heltai Ferenc országgyűlés képviselő. A katonai javaslatokról tanácsko­zott velük, és rögzítették azokat a részleteket, amelyekben engedményeket re­méltek elérni. Khuen az őt felkereső hivatalnoktól a király meghívóját vette át, amelyben a llórakor tartandó koronaértekezletre invitálták. A bánt ezt köve­tően a gyöngélkedő Kállay Béni kereste fel a szállásán, aki addig nem akart el­menni szabadságra ameddig a magyar válság meg nem oldódik. A két magyar politikus zárt ajtók mögött folytatott tárgyalását a megérkező Körber szakítot-50 Egyetértés, 1903. jún. 21. Az ó-szabadelvűek nagygyűlése. 51 Uo. 52 Az 1901. évi választásokon a kormánypárt 276, a Néppárt 24, a Kossuth-párt 81, és az Ugron-párt 13 mandátumot szerzett. Mellettük a nemzetiségi frakció 4 szlovák és egy szerb, a pár­ton kívüliek pedig 14 képviselői helyet szereztek. Gratz: A dualizmus kora. i. m. I. 405-406.

Next

/
Thumbnails
Contents