Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Hadifoglyok, internáltak, kitelepítettek. Mindszenty József bíboros-érsek és az emberi jogok védelme (1945-1948) I/39
58 BALOGH MARGIT hozzájárultak a prágai egyezmény határain belüli lakosságcseréhez, de megtagadták a hozzájárulást további 200 ezer magyar elüldözéséhez. A magyar kormány pedig kijelentette, hogy a kérdésről kész megkezdeni a tárgyalásokat. Az egyezmény végrehajtása során sok kibúvót találtak a csehszlovákok. Az a soviniszta szándék is gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a kitelepítendő magyarok helyére a Duna folyam mentén összefüggő szlovák tömeget telepítsenek, hogy ily módon tördeljék fel az összefüggően magyarlakta dél-szlovákiai térséget. Egész falvak ellen indult háborús bűnösség címén eljárás, ürügynek elég volt, ha valaki nyilvánosan örült a magyar csapatok megérkezésének 1938-ban, vagy a Magyar Párt tagja volt, netán a korábbi népszámlálás során magyarnak vallotta magát. „A szlovákok úgy bánnak a magyarokkal, amint a zsidókkal bántak 1944-ben" - ismételte keserű megállapítását Mindszenty Ernest. Bevin angol külügyminiszternek írt 1946. április 29-i levelében. Elsődlegesen a „szláv-orosz ideológiai ízű" lakosságcsere-egyezmény hatálytalanítását kérte, persze reménytelenül. Fő érve az egy tömbben élő, közel hétszázezres lélekszámú dél-szlovákiai magyarság 1028 éves múltja volt. Levelében lesújtóan ítélkezett a benesi politikáról (megtiltották a magyar nyelv használatát, a magyaroktól elkobozták földjeiket, sokakat börtönökbe, internálótáborokba vetettek, másokat Csehországba és Morvaországba hurcoltak kényszermunkára, a magyarul beszélő zsidókkal ugyanígy bántak el). Részletesen feltárta a zsarolástól vagy félrevezetéstől sem visszariadó propagandát, a családnevek célzatos elemzését, amelynek értelmében akinek ősei között csak egy szlovák nevet viselő is volt, kegyetlen döntésre kényszerítették: szlovák állampolgárság vagy kiüldözés. Azt híresztelték, hogy aki felveszi a szlovák állampolgárságot, azt kártalanítják. A mérleg egyik serpenyőjébe haza és pénz, a másikba természetes jogok és megfélemlítés került... Mindszenty a szlovákiai, összesen több mint egymillió magyar biztos pusztulását vizionálta, miközben az emberi jogok érvényesítésétől volt hangos a világ. Következtetése: csak úgy lehet megmenteni a dél-szlovákiai magyarságot, ha a nagyhatalmak nem ismerik el a prágai egyezmény érvényességét és ezt a területet visszacsatolják Magyarországhoz. S ezen a ponton Mindszenty érvelésében egy új elem bukkant fel: a magyarság területi és etnikai sérelmeinek felkarolása egyenértékű lenne a Nyugat-barát magyar politikai erők támogatásával, ami által elkerülhetőnek vélte a teljes szovjetizálást.59 Ha voltak is ezzel a gondolattal rokonszenvező angolszász politikusok, támogatásuk szerényebbnek bizonyult annál, semhogy a béketárgyalásokon ne Moszkva 59 „Ha ez nem történik meg és a magyar elem a biztos pusztulásnak van kitéve, a szláv zóna eléri a Berlin-Trieszt vonalat Európában. Egy tehetetlenségre szorított Magyarország és egy számbelileg kisebb Románia csak egy fogyó szigetet fog alkotni a nagy szláv tengerben. Ma Moszkva a bolsevizmus zászlóját tartja a kezében, de még ha a jelenlegi ideológiai áramlat nem is éri el a célját, a szláv elemnek nyugat felé való előnyomulása akadálytalanul fog folytatódni. Moszkva elég óvatos ahhoz, hogy erről a tényről ne tegyen említést. De a kisebb szlovák és délszláv újságok ujjonganak afelett, hogy — a legutolsó háború eredményeképpen — a szláv hatalom Vladivosztoktól Triesztig terjed, komolyan veszélyeztetve a nyugati népek uralmát." ÁBTL 3.1.9. V-700/19. 434. Mindszenty József levele Ernest Bevin angol külügyminiszternek. Esztergom, 1946. április 29. Zakar András prímási titkár kézírásával írt fogalmazvány (a levél teljes terjedelmét lásd a 429-434; angolul a 435-438. oldalakon). A levelet, ahogy a kérdéskör egészét is elemzi Janek István: Mindszenty József tevékenysége a felvidéki magyarok megmentéséért 1945-1947 között. Századok CXLII (2008) 1. sz. 153-181.
