Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Soós László: Khuen-Héderváry Károly kormányalakítása és a politikai válság felszámolására tett kísérlete első lemondásáig III/603
KHUEN-HÉDERVÁRY KÁROLY KORMÁNYALAKÍTÁSA 605 Tisza azzal a kikötéssel fogadta el, hogy a konkrét lépésekkel várják meg május elsejét, amikor az ellenzék — a provokációnak feltüntethető királyi lépés nélkül — az exlex állapotot előidézi. Kállay Béni pedig 1903. ápr. 27-én tájékoztatta arról a királyt, hogy a magyar válság megoldására Khuen-Héderváry Károly készen áll, de „ezt nem kell siettetni."9 A várakozásnak megfelelően a Lukács László pénzügyminiszter által március 30-án a közterhekről és az állami kiadásokról szóló törvényjavaslat elfogadásáról a parlamenti ellenzék magatartása miatt szó sem lehetett, de az exlex állapot ellenére a királyi döntés tovább váratott magára. Az uralkodó Khuen jelölésének véglegesítése előtt Kállay Bénit Budapestre küldte annak kipuhatolására, hogy Tisza megnyerhető-e a bán személyének és programjának támogatására. A két politikus május 17-én, a Hungária Szállóban tartott megbeszélésén Tisza elfogadta: ha Khuen-Héderváryt kéri fel a király kormányalakításra, akkor ő hajlandó lesz miniszteri tárcát vállalni és az obstrukció letörését hatékonyan elősegíteni.1 0 A királynál Kállay Béni befolyása bizonyult erősebbnek, így május 23-án az ő védence, az uralkodó által is kedvelt Khuen-Héderváry kapott megbízást a kormányalakításra. A horvát bán május 24-én érkezett a magyar fővárosba, és este találkozott Tisza Istvánnal, akivel éjfélig tanácskozott. A megbeszélést Tisza István feljegyzésében az alábbiak szerint rögzítette: 1 1 „Velem kíván mindent megbeszélni s tárgyi és személyi kérdésekben nem foglalt állást a király előtt, míg azokat velem meg nem beszélte. Magának a belügyet tartja meg, de szabad kezet enged minden egyéb tárcát illetőleg. Nézeteink mindenben találkoztak s bár tájékozatlansága az itteni viszonyok és függő kérdések tekintetében nagyobb volt, mint aminőre elkészülve lehettem, egy magával tisztában lévő, nyugodt elhatározásra jutott egész ember benyomását tette rám.... Függőben csakis Wekerle bevonása maradt, minek meggondolására időt kívánt." A találkozó végén Tisza egy feljegyzést adott át a bánnak, amely a válság felszámolására javasolt intézkedések vázlatát tartalmazta. A Bécsből 25-én hazaérkező Fejérváry Gézát a fenti megbeszélésről sem az uralkodó sem Kállay Béni nem tájékoztatta, arról csak Tiszától értesült, aki másnap a pünkösdi ünnepekre hazautazott vidéki birtokára. Tisza István és Khuen-Héderváry már márciusban tárgyalt az obstrukció letörésének lehetséges módozatairól, ezért meglepő, hogy a fenti találkozót mennyire eltérően értékelték. A horvát bán május 28-án kelt levelében1 2 szinte megdöbbenve arról tájékoztatta Kállay Bénit, hogy Tisza István a nyers erőszakhoz akar nyúlni, mert szerinte így a parlament munkaképessége augusztus közepére helyreállítható, illetve a rosszabb variáció szerint, ez a cél választások kiírása esetén — amennyiben „kezes a ház" — novemberre megvalósítható. A bán így értékelte Tisza Istvánnal folytatott megbeszélését: „Jó barátságban, 9 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) Khuen-Héderváry Károly elpusztult levéltárának Iványi Emma által készített regesztái. Kállay Béni levele Khuen-Héderváry Károlyhoz, 1903. ápr. 27. 10 Gróf Tisza István összes munkái, i. m. I. kötet 701. 11 Gróf Tisza István összes munkái, i. m. I. kötet 702. 12 Országos Széchenyi Könyvtár (a továbbiakban: OSZK) Kézirattár, Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója 1903. Khuen-Héderváry Károly levele Kállay Bénihez, 1903. máj. 28.
