Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561

594 SÜLI ATTILA márciusában a Bem táborába a székely katonáknak fehérneműt vivő udvar­helyszéki székelyeket a falusiak Dánoson és Holdvilágon félholtra verték és a Küküllőbe dobták. Néhányan túlélték az atrocitást és Szilágyi alezredesnél pa­naszt tettek, aki Horváth Ignác őrnagyot28 6 rendelte ki a faluba. Különítménye egy század vadászból, egy század csíki székely határőrből és fél század Má­tyás-huszárból állt. A vadászok parancsnoka maga Jeney volt. Horváth össze­hívta a falusiakat, akik bűnösségüket természetesen tagadták. Ennek ellenére Horváth Holdvilágon hét személyt agyonlövetett, valamint 32 szász és román személyt letartoztatott, akiket Jeney gondjaira bízott. A foglyokkal a vadászok Eperjesi főhadnagy28 7 vezetésével indultak el Holdvilág felé, útközben azonban a foglyok közül többen is a Küküllőbe ugorva szökni próbáltak. Eperjesi sortü­zet vezényelt, melynek mind a 32 fogoly áldozatául esett. Eljárását mind Jeney, mind Szilágyi alezredes helyeselte.28 8 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Jeney magyarázata meglehetősen hihetetlennek tűnhetett a borzalmas megtorlás in­doklására. Ha néhányan szökni is próbáltak, ez még nem volt elegendő ok arra, hogy mind a 32 letartoztatott személyt kivégezzék, mindenféle bírói ítélet nél­kül. Ez még háborús körülmények között is inkább egy törvénytelen megtorlás­nak nevezhető, nem egy katonailag helyeselhető eljárásnak. Egy hadiipari kezdeményezés: A nagyszebeni gyutacsgyár Nagyszeben és környéke Erdély legiparosodottabb régiójának számított korszakunkban, így joggal merült fel a gyárak és üzemeinek hadi termelésre való átállítása. Az első ilyen létesítmény, mely a hadiipar számára látókörbe ke­rült a nagyszebeni kénsavgyár volt.28 9 Berde ezt át akarta venni az álladalom számára a hadiüzemmé történő fejlesztés céljából. Elképzelését azonban Csány nem támogatta, mivel a nagybányai pénzverde számára is kénsavat kellett biz­tosítani, így az üzemet meghagyták eredeti funkciójában.29 0 Felhatalmazta vi­szont Berdét a gyutacsgyártás beindítására,29 1 melyhez Czetnek 10 mázsa salét­romot kellett biztosítania.29 2 Az így felálló gyutacsgyár támogatására Berde kü­lön intézkedésben utasította a nagyszebeni térparancsnokságot.29 3 A gyár igaz-286 Ebben az időszakban a 15. Mátyás huszárezred osztályparancsnoka. (Bona, 2000. 386.) 287 Feltehetőleg Eperjesi László főhadnagy. (Bona, 1988. I. 362.) 288 Berde ir. Szn. A kolozsvári térparancsnokság levele. Kolozsvár, 1849. május 30. 289 A kénsavat a hadiiparban gyalogsági és tüzérségi lőszerek gyártásához használták. 290 A kénsavat az aranytartalmú oldatokban az arany és a réz kioldására használták.; A nagy­bányai pénzverde már korábban is felfigyelt az üzemre. Szatmári Sámuel főfelügyelő még április elején kérte Csányt, hogy az itt fellelhető kénsav mennyiségéről minden hónapban küldjön neki ki­mutatást. (Berde ir. 79/Sz.K.B.) A pénzverde részére való kénsav szállítást Szent-Iványi is sürgette. (Uo. 624/Sz.K.B.) 291 a gyutacs egy 10-12 mm hosszú, 2-3 mm átmérőjű henger volt, durranóhigannyal feltölt­ve. A lőfegyvereknél a lőportöltet begyújtására használták. 292 Berde ir. 270/Sz.K.B. Csány levele. Kolozsvár. 1849. április 30. mellette Berde átirata Czetzhez: Nagyszeben, 1849. május 30. Csak érdekességképpen említem meg, hogy Berde felhasz­nálva háromszéki kapcsolatait támogatta a torjai „büdös" barlang területéről való kénelőállítást, mert ezt Nagyszebenben akarta feldolgozni. (Uo. 456/Sz.K.B.) 293 Uo. 714/Sz.K.B.

Next

/
Thumbnails
Contents