Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561
590 SÜLI ATTILA Nagyszebenben, hanem a kormánybiztossága alá tartozó nagyobb városokban is kórházakat tervezett felállítani, így a városi tanácsoknak és térparancsnokságnak meghagyta, hogy a szükséges személyi és anyagigényt küldjék meg számára. Az épületeket a lefoglalt javakból kívánta biztosítani.25 0 A kormánybiztos a betegek ellátásának megszervezését, kiemelt feladatának tekintette.25 1 E téren a komoly kihívást jelentett, hogy június elején a szász székekben kitört kolerajárvány. Berde külön rendeletben hívta fel az orvosokat és gyógyszerészeket felelősségükre, valamint rendőri intézkedéseket is foganatosított a járvány terjedésének megakadályozásához.25 2 A katonai hatóságok által elkövetett túlkapások kivizsgálása és a polgári személyek birtokában lévő fegyverek begyűjtése Már utaltunk arra, hogy Berde a katonai és polgári hatóságok közötti harmonikus együttműködést nagyon fontosnak tartotta. Ettől függetlenül a két hatalmi ág képviselői között számos esetben alakultak ki konfliktusok. A polgári tisztviselők és katonai hatóságok közös feladatai közé tartozott a lázadásban részt vett szász és román lakosság lefegyverzésének megszervezése. Ezt a törvényhatósági hivatalnokok csak katonai segédlettel tudták végrehajtani, ugyanakkor Berde keményen fellépett az egyes katonai parancsnokok önálló akciói ellen. A Maros és Olt vidéke között élő lakosság25 3 lefegyverzését még április 21-én kérte Czetz tábornoktól Berde. Javasolta, hogy a lefegyverzés szigorú ellenőrzés mellett kerüljön végrehajtásra, különös tekintettel arra, hogy a lakosok és a begyűjtött fegyverek száma egymással összhangba legyen. Berde külön figyelmeztette a helységek előjáróit, hogy a lőfegyverek megrongálását kerüljék.25 4 Április 24-én kelt rendeletében a szász székeknek és Fogaras-vidék polgárainak hat napot adott a fegyvereiknek a helyi térparancsnokságokon25 5 történő leadására, a rejtegetésért pedig halálbüntetést helyezett kilátásba. Azon községnek, mely a fegyvereket megrongálva szolgáltatta be, 100 forint pénzbírságot kellett fizetni.25 6 Panaszt emelt viszont Czetznél Kiss ezredes eljárása ellen, aki a Brassó-vidék lefegyverzését polgári biztos jelenléte hiányában kezdte meg.25 7 A lefegyverzés eredményességét mutatja, hogy Medgyes-székben 700 kardot, pisztolyt és puskát sikerült begyűjteni a lakosságtól május közepéig.25 8 250 Uo. 390/Sz.K.B. Rendelet. Nagyszeben, 1849. május 8. 251 Uo. 562/Sz.K.B. 252 Uo. 1479//Sz.K.B. Rendelet. Nagyszeben, 1849. június 1. Mellette levelei Pap Vilmos alezredeshez és Szent-Iványihoz a tárgyban. Az utóbbinak javasolta a vonatkozó belügyminiszteri rendelet román nyelvre való fordítását. (Közlöny. 140. sz.) 253 Alsó és Felső-Fehér megye, Fogaras-vidék és a szász székek lakossága. 254 Berde ir. 31/Sz.K.B. 255 Ezek: nagyszebeni, brassói, fogarasi, segesvári és szerdahelyi. 256 Berde ir. 108/Sz.K.B. A fegyverek rejtegetésért a szász törvényhatóságokat többször is szigorúan megrótta. (Uo. 876/Sz.K.B.) 257 Uo. 285/Sz.K.B. Nagyszeben, 1849. május 4.; Ugyanerre figyelmeztette Alsó Sándor őrnagyot, balázsfalvi térparancsnokot is, aki panaszkodott, hogy a polgári tisztviselők gátolják a Küküllő-menti lakosság lefegyverzését. (Uo. 561/Sz.K.B. és 644/Sz.K.B.) 258 Uo. 426/Sz.K.B.
