Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561
588 SÜLI ATTILA kezik pénzforrásokkal.23 1 Berde ismételt sürgetésére Szent-Iványi küldött némi pénzt, amely azonban messze nem fedezte a felmerülő kiadásokat.23 2 A zavarok megelőzése érdekében a hadügyminisztérium az erdélyi hadtest állományába felelős pénztárnokot nevezett ki, ez azonban nem oldotta meg a pénzhiányt.233 A dolog előzménye, hogy a hadügyminisztérium az egyes hadtestek mellé hadipénztárak felállítását rendelte el, amelyek a kormány által biztosított pénzalapból irányították volna a hadtestek gazdálkodását. Ennek szellemében a hadsereg ellátásának felelőségét kivették a kormánybiztosok kezéből. Ez azonban több gyakorlati problémát is eredményezett. Először is a hadipénztárak üresek voltak, ugyanakkor a kormány részéről történő pénzküldés a háborús helyzet miatt akadozott.23 4 Ezzel szemben a törvényhatóságok adóbevételeivel, erőforrásaival továbbra is a kormánybiztosok rendelkeztek, így gyakorlati és hatékony döntéseket is csak ők tudtak hozni.23 5 így nem lehetett véletlen, hogy Bem a rendelet végrehajtását saját hatáskörben felfüggesztette.23 6 A nagyszebeni hadipénztár július közepére lényegében teljesen kiürült.23 7 A hadsereg felszerelése szempontjából nagyon fontos szerepet játszottak a szász törvényhatóságok „önkéntes" felajánlásai. Az adakozás azonban kormányzati elvárás is volt. Berde május 11-én kelt rendeletében kifejtette a szász székeknek, hogy a magyarok és székelyek sokkal többet szenvedtek a többi nemzetiségnél, mivel ők vérükkel járultak hozzá a haza védelméhez. A hatóságok felajánlásait hazafias kötelességnek tartja és el is várja tőlük az adakozások megszervezését.23 8 Ilyen értelemben nyilatkozott Kiss Sándor ezredesnek,23 9 a brassói hadosztály parancsnokának, aki kifogásolta, hogy a helyi magisztrátustól 3000 ing, 3000 alsónadrág, 2000 nadrág, 2000 pár bakancs, 1500 atilla és 3000 kalap lett megrendelve. Kiss álláspontja szerint az ő csapatai már fel vannak ruházva, így az intézkedés — amelyről Czetznek sincs tudomása — felesleges, mert indokolatlanul terheli a helyi lakosságot. Berde válaszában kifejtette, hogy a székelység, mely sokkal szegényebb a brassói polgárságnál lényegesebben többet tett a haza védelméért. Ezek a ruházati anyagok pedig a szervezendő székely zászlóaljak részére lesznek kiutalva.24 0 Emellett szükségessé vált a 231 940/Sz.K.B. Berde levele Czetzhez. Nagyszeben, 1849. június 5. 232 Uo. 1094/Sz.K.B. Berde levele Szent-Iványihoz. Nagyszeben, 1849. június 13. Berde az újoncok ellátásához ismételten aprópénz biztosítását sürgette. 233 Uo. 1179/Sz.K.B. Bem tábornok levele Berdéhez. Marosvásárhely, 1849. június 12. Mellette: Berde levele Pap Vilmos alezredeshez. Nagyszeben, 1849. június 18. Berde nyíltan feltette a kérdést, hogy ez esetben mennyiben köteles ő a hadseregről gondoskodni. 234 Pl. Szent-Iványi egymillió forintot kért a hadiellátásra Duschek Ferenc pénzügyminisztertől, ezzel szemben csak százezret kapott. (Uo. 1231/Sz.K.B.) Szent-Iványi egyébként aggodalmát fejezte ki a rendelet miatt. 235 Pl. A hadsereg által nyugta ellenében átvett élelmiszereket beszámították az adóba. 236 Berde ir. 1226/Sz.K.B. Az azt is jelentette, hogy a hadsereg ellátása megmaradt a kormánybiztosok hatáskörében. Berde még június 19-én — Pap Vilmos alezredes igényére — átutalt 6000 forintot a nagyszebeni hadipénztárnak. (Uo. 1277/Sz.K.B.) 237 Uo. 1595/Sz.K.B. Pap Vilmos alezredes levele Berdéhez. Nagyszeben, 1849. július 11. 238 Uo. 486/Sz.K.B. E mellett Berde javasolta a román vajdaságokból történő nyersanyagvásárlást is. (Uo. 251/Sz.K.B.) 239 Életrajza: Bona, 2000. 444. 240 Berde ir. 693/Sz.K.B. Brassó, 1849. május 20. Ezeket a ruhaneműket Dósa Elek kormánybiztos 2000 újonc felruházására kívánta fordítani. Berde kérte, hogy a fölösleget küldje Nagysze-
