Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561

A SZEBEN-VIDÉKI KORMÁNYBIZTOSSÁG TÖRTÉNETE 1849-BEN 585 2. Brassói hadosztály:20 1 Alakulat Elhelyezés Létszám 85. honvédzászlóalj Tömös 969 fő 86. honvédzászlóalj Tömös 837 fő Hétfalusi honvédzászlóalj, melynek három százada Tordára volt kikülönítve2 "8 Brassó 1165 fő 6. határvédzászlóalj (fegyvertelen) Brassó 724 fő 11. Székely huszárezred kettő százada Brassó 200 fő, 200 ló Tüzérség (14 löveg) Brassó 217 fő, 98 ló Összesen: 4112 fő, 298 ló és 14 löveg. Emellett az egyes térparancsnokságok alárendeltségében helyőrségi szol­gálatot láttak el szabad és vadászcsapatok, valamint mozgó nemzetőr egysé­gek.20 9 Ezen alakulatok élelmezéséről, elhelyezéséről és felszereléséről kellett gondoskodnia Berdének, aki teljes mértékben igyekezett megfelelni ennek a könnyűnek egyáltalán nem nevezhető feladatnak. A nehézséget elsősorban az jelentette, hogy a Királyföld lakossága az 1848. ősze óta tartó harcok miatt tel­jes mértékben kimerült, így nem sok kedvvel járult hozzá az „ellenséges" ma­gyar csapatok ellátásához. A katonaság élelmezése szempontjából komoly problémát jelentettek a merev céhszabályok által szabályozott és magasan tartott árak. így nem megle­pő, hogy Czetz tábornok még áprilisban kezdeményezte a szabad marhavágás és húskimérés engedélyezését, mert érvelése szerint a szabad kereskedelem csökkenti az árakat, így a kevés pénzzel rendelkező honvédek is olcsóbban jut­nak a húshoz.21 0 Gondot jelentett az is, hogy a piacok üresek voltak, így Berde már azzal fenyegette a nagyszebeni tanácsot, hogy hatályon kívül fogja helyez­ni céhszabályokat és a kenyér és húsárusítást minden kereskedőnek meg fogja engedni. 21 1 A dolog megoldása azonban nem volt ennyire egyszerű. Az erdélyi gazdák nyájai és gulyái a román fejedelemségekben voltak teleltetés céljából, ezek visszatérését a határt őrző orosz őrségek gátolták.21 2 Gyakorlati szem­pontok alapján született meg Schopf javasolta, hogy szász székekben állomáso-207 Bár Brassó-vidéke Dózsa Elek kormánybiztossága alá tartozott, Berde az itt állomásozó csapatokról is gondoskodni kívánt. (Berde ir. 348/Sz.K.B. Berde levele Dósa Elekhez. Nagyszeben, 1849. május 7.) 208 A hétfalusi csángókból szervezett zászlóalj a 140. (más forrás szerint a 126.) honvédzászló­alj sorszámot kapta. (Bona, 2000. 703.) 209 Ezekről azonban adatokkal nem rendelkezünk. 210 Berde ir. 13/Sz.K.B. Nagyszeben, 1849. április 19. 211 Uo. 508/Sz.K.B. Berde a nagyszebeni tanácshoz. Nagyszeben, 1849. május 12.; Berde a céh­szabályok mellőzésére utasította a segesvári tanácsot is a katonai élelmezés tekintetében. (Uo. 1040/Sz.K.B. Berde levele. Nagyszeben, 1849. jünius 12.) 212 Er r gi bővebbe Berde külpolitikai és gazdasági tevékenységét ismertető fejezetben. Vö.: Uo. 760/Sz.K.B.

Next

/
Thumbnails
Contents