Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561
A SZEBEN-VIDÉKI KORMÁNYBIZTOSSÁG TÖRTÉNETE 1849-BEN 583 bizottságok pedig részrehajlóan jártak el, több esetben az alkalmas egyének helyett a mentességet élvezőket próbáltak újoncozni.19 2 A visszásságok kirívó példája volt a fenyőfalvi eset. Itt 178 szász és 115 román család élt, a szász biztosok azonban 19 román és 9 szász egyén újoncoztak.19 3 Az újoncállítás május elején már folyt, de a szász és román lakosság lelkesedése nem volt túl nagy. Berde nyíltan fel is tette a kérdést Csánynak, hogy nem lenne-e célszerűbb, ha a szász székek minden újoncot 200-300 forinttal megváltanának és ezek helyett székelyeket fogadnának, vagy ezen összeg erejéig a katonaság felszereléséhez járulnának hozzá.19 4 Csány válaszában ugyan méltányolta Berde érveit, de kifejtette, hogy törvényi felhatalmazás hiányában ilyen döntést nem hozhat.19 5 Az újoncozást mihamarabbi befejezését Szent-Iványi országos biztos is sürgette,19 6 aki a törvényhatóságokra eső mennyiséget az alábbiak szerint határozta meg: Törvényhatóság Mennyiség Szeben 1417 Segesvár 348 Medgyes 556 Újegyház 186 Nagysink 354 Kőhalom 374 Szerdahely 272 Szászsebes 237 Szászváros 305 Brassó 1556 Berde kérte az országos biztostól, hogy a román újoncokat minél gyorsabban vezényelje el a katonai hatóság, mert a szökött katonák csak az útonállók számát szaporítják.19 7 Berde aggodalma nem volt alaptalan, mert a Hadügyminisztérium május 23-án, 16137. szám alatt rendeletet bocsátott ki a tárgyban. Ez alapján a román újoncokat Magyarországra, pontosabban a nyíregyházi újonctelepre kellett szállítani, 200-400 fős csoportokban, katonai fedezet mellett. Az Erdélyben állomásozó alakulatokat pedig magyar ajkúakkal kellett kiegészíteni. A probléma csak az volt, hogy a rendeletet visszamenőleg már nem 192 Pl. Burgbergen. Uo. 1249/Sz.K.B. és 1250/Sz.K.B. 193 Uo. 1249/Sz.K.B. Vasile Kertész főesperes levele. Nagyszeben, 1849. június 19. 194 Uo. 270/Sz.K.B. Berde levele Csányhoz. Nagyszeben, 1849. május 3.; Sárközi, 1974. 75. 195 Uo. 460/Sz.K.B. Kolozsvár, 1849. május 6. Csány döntését támasztotta alá, Kiss Ernő altábornagynak, országos főhadparancsnoknak a tárgyban megjelent körrendelete is, amely a helyettesek állítását kifejezetten tiltotta. (Közlöny. 119. sz.) 196 Uo. 595/Sz.K.B. Kolozsvár, május 19. Mind az 1848. évi, mind az 1849. évi mennyiséget ki kellett állítani.; Teutsch, 1910. 276. 197 Uo. 738/Sz.K.B. Ugyanakkor az újoncállítás alöl kibújni akaró székeket szigorúan megrótta. (Uo. 992/Sz.K.B. és 1002/Sz.K.B.)
