Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561
578 SÜLI ATTILA tőkkel. Nehezítette viszont a helyzetet, hogy Erdély visszafoglalása után a fontos határ menti szorosokat és hágókat katonaság szállta meg, hogy elejét vegye az orosz csapatok újabb betörésének, ugyanakkor a magyar diplomáciai és gazdasági kapcsolatok fejlesztését az oroszok minden rendelkezésükre álló eszközzel gátolták. Az elszigeteltségben lévő magyar diplomácia számára kiemelten fontos volt az angol és francia külpolitikai elismerés, ezen nagyhatalmak legközelebbi elérhető külképviselete éppen Bukarestben volt. Berde már május 5-én javasolta a török hatóságokkal való kapcsolatfelvételt Csánynak. Bár a törökök — Berde érvelése szerint — sohasem lesznek a szövetségeseink, a jóindulatú semlegességükre mindenképpen számíthatunk. Indítványozta a román fejedelemségekkel való közlekedés helyreállítását, mert Bukarestben angol és francia fegyvereket lehetne vásárolni. Felhívta a figyelmet, hogy az osztrák diplomaták a bukaresti lapokban ellenünk agitálnak, melynek ellensúlyozására ő az erdélyi lapokból küldött a havasalföldi fővárosba.14 8 A török hatósággal és katonai vezetőkkel való érintkezést Csány is hasznosnak nevezte és bátorította Berdét.14 9 így, amikor Ihász Dániel alezredes,15 0 a vöröstoronyi különítmény parancsnoka érintkezésbe lépett a határ menti török parancsnokkal, Ibrahim bejjel, a kezdeményezést Berde is szorgalmazta.15 1 A magyar és török tisztek első találkozója május elején történt meg, Czetz tábornok Omer pasának egy lovat ajándékozott.152 A vajdaságokkal való kapcsolattartást azonban nagyban akadályozta a belügyminisztérium legújabb rendelete az útlevelek kibocsátásáról. A magas illeték a gazdák számára nagyban megnehezítette az útlevél beszerzését, amely a határforgalom csökkenésével járt volna, ami Berde szerint a nemzetgazdaságot károsította volna, így az összeget saját hatáskörben mérsékelte. Ennek jóváhagyását kérte — Szent-Iványi útján — belügyminisztériumtól.15 3 A gazdák helyzetét nagyban segítette, hogy az erdélyi szorosokat és hágókat felügyelő orosz őrségek helyét a törökök vették át.15 4 így Berde május 21-én felhatalmazást kér Szent-Iványitól, hogy a Havasalföldet és Moldvát megszállva tartó török csapatok parancsnokával, Omer pasával tárgyalásokat kezdhessen.155 Az engedélyt végül is gr. Batthyány Kázmér külügyminiszter adta meg, aki levélben kért Omer pasától portai fermánt a vajdaságokban való legeltetés engedélyezésére. 148 Uo. 390/Sz.K.B.; Káinoki Kis, 1976. 114. Megjegyzendő, hogy Csány sokkal reálisabban gondolkodott a törökökkel való viszonyról. Szerinte, ha az utóbbiak csak a csempészés fölött szemet hunynak, már az is nagy nyereség. 149 Berde ir. 448/Sz.K.B. Kolozsvár, 1849. május 7. 150 Életrajza: Bona, 2000. 399. 151 Berde ir. 536/Sz.K.B. Ihász levele. Vöröstorony, 1849 május 13. 152 Deák, 1943. 298. Berde levele Csányhoz. Nagyszeben, 1849. május 6. Vleg kell jegyeznünk, hogy a magyar hírszerzés nem működött valami fényesen, mert arra számítottak, hogy az orosz csapatok néhány héten belül elhagyják Havasalföldet.; Káinoki Kis, 1976. 106.; Waldapfel, 1962. 256. 153 Uo. 495/Sz.K.B. Nagyszeben, 1849. május 14. A kérést a minisztérium méltányolta. (Uo. 848/Sz.K.B. Szent-Iványi levele. Kolozsvár, 1849. május 29.) 154 Uo. 583/Sz.K.B. 155 Uo. 673/Sz.K.B. Május 31-én ismét sürgette a zárlat feloldását. (Uo. 760/Sz.K.B.); Káinoki Kis, 1976. 112-113.
