Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561
A SZEBEN-VIDÉKI KORMÁNYBIZTOSSÁG TÖRTÉNETE 1849-BEN 573 munkáját azzal, hogy nem szolgáltat adatokat. 10 4 Ennek hatására Berde tájékoztatást kér Dobokaitól a levéltár feldolgozása tárgyában.10 5 Berde — Csány rendeletéhez igazodva — a követválasztás és tisztújítást a szász városokban a következő intézkedésig betiltotta.10 6 Mindezek ellenére azt a fiatal kormánybiztosnak is látnia kellett, hogy a közigazgatás vezetése a régi, tapasztalt hivatalnok gárda nélkül lehetetlen. Ennek szellemében dolgozta ki a királyföldi tisztségviselők választási tervezetét. Elképzelésében a hivatalnoki kar élén a szászok ispánja állna, az egyes városok élén pedig polgármesterek, városi tanács. Az ő munkájukat segítenék az ügyészek és bíróságok, a rendőrség, orvosok és az egyházi tanács, akik ellátnák a közfeladatokat. A dolog érdekessége, hogy Berde a korábbi szász municipiális jogokat és tradíciókat beilleszthetőnek vélte a magyar nemzetállam keretei közé.10 7 Ez abban is megnyilvánult, hogy Berdéhez német nyelven is levetett levelet írni, bár ezt Csány kifejezetten tiltotta, felszólítva őt, hogy a szász hatóságokat szorítsa a magyar nyelv használatára.10 8 A helyi sajtó is újjáéledt, például a legrangosabb szász újságnak tartott Siebenbürger Bote számai ismét megjelentek.109 A tisztviselők munkáját azzal is ösztönözni kívánta, hogy a nagyszebeni polgármestert elmaradt illetményük pótlására utasította.11 0 Mindezen intézkedések ellenére az utóbbiak együttműködési szándéka kétséges volt. Szerdahelyszékben például az osztrák császárral és az orosz csapatok bejövetelével lázították a szász és román lakosságot.11 1 Ennek ellenére Csány elrendelte a szászföldi választók összeírását.11 2 A királyföldi tisztújításra azonban végül is nem került sor, mert a magyar kormányzat át akarta szervezni Szászföld területi beosztását.11 3 E szigorúságból Szent-Iványi csak annyi engedményt volt hajlandó tenni, hogy 104 y Waldapfel, IV 35. Kővári levele Szemere Bertalanhoz. Budapest, 1849. június 4. Kérte, hogy intézzen a tárgyban nyílt rendeletet Berdéhez. Csak érdekesség képen szeretnénk megjegyezni, hogy Kővári ötven évvel későbbi cikkében már harmonikusnak festi le kettőjük közös munkáját. (TL. 1893/3.) 105 Berde ir. 1200/Sz.K.B. Berde levele. Nagyszeben, 1849. június 18. A lassú feldolgozásnak azonban nem a szabotázs, hanem a hivatalnokok kis száma és túlterheltsége volt az oka. 106 Uo. 163/Sz.K.B. 107 Uo. 251/Sz.K.B. Ezen tervezetet Gál Dániel kormánybiztos is fel kívánta használni a Beszterce-vidék közigazgatásának újjászervezéséhez. (Uo. 526/Sz.K.B. Gál levele. Beszterce. 1849. május 10.) 108 Uo. 477/Sz.K.B.; Miskolczy, 1988. 1414.; Sárközi, 1974. 87. Berde azonban a továbbiakban is támogatta a nemzetiségek hivatalos nyelvhasználatát. 1849. július közepén támogatta, hogy Szászsebes-szék kérelmének megfelelően a adótörvényeket román és német nyelvre is lefordítsák. (Berde ir. 1644/Sz.K.B.) 109 Sárközi, 1974. 71. 110 Berde ir. 314/Sz.K.B. Nagyszeben, 1849. május 7. 111 Uo. 318/Sz.K.B. Az oroszok iránti szimpátia olyan méretű volt, hogy e miatt javasolta június 11-én Berde Szent-Iványinak, hogy a magyar kormány által az intervenció ellenében elrendelt országos imát itt ne hirdessék ki, mert attól tart, hogy éppen az oroszokért fognak imádkozni. (Uo. 1003/Sz.K.B.) 112 Uo. 448/Sz.K.B. 113 Uo. 880/Sz.K.B. Berde levele Szent-Iványihoz. Nagyszeben, 1849. június 1. Például a feloszlatott I. román határőrezred egykor Szeben-székhez tartozó falvai is visszakerültek a törvényhatóság igazgatása alá. (Uo. 1159/Sz.K.B. )