Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561
568 SÜLI ATTILA elnöke gr. Mikes Kelemen ezredes volt.5 7 Mikes Besztercén kivégeztetett egy szász tanítót, aki folyamodványokat írt Karl Urban alezredeshez.58 A szászokkal kapcsolatos politikai elképzeléseit 1849. január végén ismertette Kossuth Lajos az OHB elnöke Csány László erdélyi fő-kormánybiztossal. E szerint a szászokat ostromállapotba kell tartani, politikai jogaikat csak akkor gyakorolhatják, ha visszatérnek a magyar alkotmány hűségére. Az 1848 novemberében császári csapatok által Kolozsvár, Szamosújvár, Dés, Torda, Szék városokra kivetett hadisarcot majd Nagyszebennek kell megfizetnie.59 Az 1849. március 11-én Nagyszebeni elfoglaló Bem tábornok a városra 200 ezer forint hadisarcot vetett ki, ugyanakkor biztosította a szászok területi jogait, tisztújítást és bűnbocsánatot hirdetett.6 0 A Királyföld visszafoglalása után Csány személyesen is bejárta a nagyobb szász városokat, ahol számos intézkedést foganatosított. Ezekhez az irányelveket Kossuth 1849. március 23-án írt levelében foglaltak adták meg. E szerint a fő-kormánybiztosnak az egész szászföldet katonai igazgatás alá kellett helyeznie, valamint kezeseket szednie. A hadisarcot mindenáron be kellett hajtani. Az összes nagyszebeni székhelyű országos hivatalt át kellett telepíteni Kolozsvárra. A szászoktól a fegyvereket olyan szigorússággal kell beszedni, „.. .mint Windischgrätz Pesten tevé.". Alapelvként Kossuth az alábbiakat javasolta Csánynak: „Hanem a szászokat akkint kell kormányozni minden esetre, hogy féljenek!".61 Ennek szellemében adta ki a Nagyszebenben tartózkodó Csány a város lakosai számára hirdetményét március 24-én. Csány a lázítás fő fészkének e várost tartotta, így tudatta velük, hogy az teljes szászföldet ostromállapotba helyezte és az egész Királyföldre kivetett hadisarc nagy részét nekik kell megfizetniük.62 Állami felügyelet alá helyezte a közpénztárakat és megszüntette a lottót. A Bem által Nagyszebenben végrehajtott tisztújítást ugyan megerősítette,6 3 de a többi városban már nem engedélyezte a választásokat. Felszólította őket, hogy 48 órán belül szolgáltassák be a fegyvereiket és kilátásba helyezte a rögtönítélő bíráskodás bevezetését.6 4 Az utóbbira már másnap sor is került, ami természetesen maga után vonta a polgári törvénykezés megszüntetését.6 5 A román fejedelemségekbe menekült polgárokat felszólította a nyolc napon belüli hazatérésre, különben a hűtlenség vétkébe esnek.6 6 A Királyföldön békebíróságok, Nagy-57 Életrajza: Bona, 2000. 517-518.. 58 Márki, 1898. 223.; Bauer, 1870. 94. Karl Urban alezredes a naszódi székhelyű román határőrezred parancsnoka volt. 59 KLÖM XIV 113/d. és 129. 60 Bem rendeletét közli: Kován, 1861/a. LXXVIIL; Sárközi. 1974. 66. 61 KLÖM XIV 415. 62 A Bem által kivetett hadiadót Csány csak ideiglenesnek tekintette, ennek végső összegét ugyanis az OHB jogosult meghatározni. (Hermann, II. 1998. 603. Rendelet. Nagyszeben, 1849. április 4.) 63 Ennek szellemében adta ki március 30-án Brassóban a rendeletét. (Hermann, II. 1998. 600.) 64 Hermann, II. 1998. 595-596. 65 Uo. 597. Rögtön ítélő haditörvényszékek: Nagyszeben, Brassó, Beszterce és Segesvár. Rendes büntető törvényszékek: Brassó, Fogaras, Nagyszeben, Szászsebes, Kőhalom, Segesvár, Medgyes és Beszterce. 66 Uo. 598. Csány kiáltványa a szászföldi szász és román lakossághoz. Nagyszeben, 1849. március 26.
