Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561
566 SÜLI ATTILA szókét, azonban a politikai és gazdasági jogokat csak az utóbbiak gyakorolták. Ez számos konfliktus előidézője volt.4 2 A magyar politikai átalakulást biztosító áprilisi törvények VII. cikkelye kimondta Magyarország és Erdély unióját.4 3 Ez a tény szászokban, főleg a Nagyszebenben székelő vezető réteg körében ellenállást szült. Meg kell azonbanjegyeznünk, hogy a szászság egy része is szorgalmazta az uniót. Még az országgyűlés megnyitása előtt a Szász Nemzeti Egyetem gyűlést tartott,4 4 mivel az unió ügyében nem voltak egységesek. Brassó és Segesvár, valamint a jelentős magyar lakossággal is rendelkező Szászváros székek unió-pártiak voltak. Az összejövetelen végül az unió ellenzői győzedelmeskedtek, így Magyarország és Erdély kapcsolatát csak a Pragmatica Sanctio alapján tudták elfogadni.4 5 1848. április 25-én a szászok emlékiratot készítettek, amelyben elvetették az uniót és a magyar alkotmányt, kifejezve azon szándékukat, hogy közvetlenül az uralkodótól akarnak függeni. Hogy ne égessenek fel maguk mögött minden hidat, összefoglalták feltételeiket is, amelynek elfogadása esetén hajlandóak lettek volna az uniót megszavazni. Ezek a következőek voltak: területi különállás, német hivatalos nyelv, egyházi és oktatási autonómia. Ugyanakkor április 22-én a Szász Nemzeti Egyetem köriratban tudatta a székekkel, hogy a szászság érdekeit az osztrák császárság alá való közvetlen tartozás szolgálja.4 6 A május 31-én összeülő erdélyi diéta is megalkotta a maga uniós törvényét. A szász követek óvást kívántak benyújtani, azonban az országgyűlésen királyi biztosként elnökölő br. Anton Puchner altábornagy, erdélyi fő-hadparancsnok tudatta velük, hogy az uralkodó mindenképpen szentesíteni fogja a jogszabályt, így ellenállásuknak semmi értelme.47 Ezek után a szászok mind az Innsbruckba menekülő V Ferdinánd, mind a magyar országgyűlés, sőt a frankfurti parlament előtt próbálták követeléseiket sikertelenül érvényesíteni, ezek a kísérletek azonban eredménytelenek maradtak.4 8 Ennek szellemében tiltakoztak Bécsben br. Vay Miklósnak erdélyi teljhatalmú királyi biztossá történő kinevezése ellen.4 9 1848. szeptember 11-ig a szász képviselők többsége elhagyta a magyar országgyűlést, mire a parlament elnöke egy hét elteltével törölte a mandátumukat.5 0 A szeptember 29-én tartott székgyűlésen pedig Szeben-szék kimondta elszakadását a magyar királyságtól, deklarálva csatlakozási szándékát az osztrák császársághoz. 42 Megjegyzendő, hogy nem volt elenyésző a jobbágysorban élő magyarság lélekszáma sem. A Királyföldön közel 40 ezer magyar élt, legjelentősebb tömböt a Brassó-vidéken élő hétfalusi csángók képviselték. 43 1847/8-ik évi országgyűlési törvénycikkek. Pesten, Landerer és Heckenastnál. MDCCCXLVI-n. 37-39. 44 1848. május 18-án. A gyűlésen Franz Salmen, a szászok ispánja elnökölt. 45 HL 1848-1849. 1/177. br. Anton Puchner altábornagy jelentése. Nagyszeben. 1848. május 19.; Szászvárosszékre: Sárközi, 1974. 13. 46 Sárközi, 1974. 20-21. Vagyis nem a magyar királyhoz. 47 Teutsch, 1910. 227-229. 48 Uo. 237-243. 49 Uo. 231. 50 Uo. 245. Ezzel párhuzamosan mondta fel a két román határőrezred is az engedelmességet a magyar kormánynak.
