Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561

566 SÜLI ATTILA szókét, azonban a politikai és gazdasági jogokat csak az utóbbiak gyakorolták. Ez számos konfliktus előidézője volt.4 2 A magyar politikai átalakulást biztosító áprilisi törvények VII. cikkelye kimondta Magyarország és Erdély unióját.4 3 Ez a tény szászokban, főleg a Nagyszebenben székelő vezető réteg körében ellenállást szült. Meg kell azon­banjegyeznünk, hogy a szászság egy része is szorgalmazta az uniót. Még az or­szággyűlés megnyitása előtt a Szász Nemzeti Egyetem gyűlést tartott,4 4 mivel az unió ügyében nem voltak egységesek. Brassó és Segesvár, valamint a jelentős magyar lakossággal is rendelkező Szászváros székek unió-pártiak voltak. Az összejövetelen végül az unió ellenzői győzedelmeskedtek, így Magyarország és Erdély kapcsolatát csak a Pragmatica Sanctio alapján tudták elfogadni.4 5 1848. április 25-én a szászok emlékiratot készítettek, amelyben elvetették az uniót és a magyar alkotmányt, kifejezve azon szándékukat, hogy közvetlenül az uralko­dótól akarnak függeni. Hogy ne égessenek fel maguk mögött minden hidat, összefoglalták feltételeiket is, amelynek elfogadása esetén hajlandóak lettek volna az uniót megszavazni. Ezek a következőek voltak: területi különállás, né­met hivatalos nyelv, egyházi és oktatási autonómia. Ugyanakkor április 22-én a Szász Nemzeti Egyetem köriratban tudatta a székekkel, hogy a szászság érde­keit az osztrák császárság alá való közvetlen tartozás szolgálja.4 6 A május 31-én összeülő erdélyi diéta is megalkotta a maga uniós törvényét. A szász követek óvást kívántak benyújtani, azonban az országgyűlésen királyi biztosként el­nökölő br. Anton Puchner altábornagy, erdélyi fő-hadparancsnok tudatta velük, hogy az uralkodó mindenképpen szentesíteni fogja a jogszabályt, így ellenállá­suknak semmi értelme.47 Ezek után a szászok mind az Innsbruckba menekülő V Ferdinánd, mind a magyar országgyűlés, sőt a frankfurti parlament előtt pró­bálták követeléseiket sikertelenül érvényesíteni, ezek a kísérletek azonban eredménytelenek maradtak.4 8 Ennek szellemében tiltakoztak Bécsben br. Vay Miklósnak erdélyi teljhatalmú királyi biztossá történő kinevezése ellen.4 9 1848. szeptember 11-ig a szász képviselők többsége elhagyta a magyar or­szággyűlést, mire a parlament elnöke egy hét elteltével törölte a mandátumu­kat.5 0 A szeptember 29-én tartott székgyűlésen pedig Szeben-szék kimondta el­szakadását a magyar királyságtól, deklarálva csatlakozási szándékát az osztrák császársághoz. 42 Megjegyzendő, hogy nem volt elenyésző a jobbágysorban élő magyarság lélekszáma sem. A Királyföldön közel 40 ezer magyar élt, legjelentősebb tömböt a Brassó-vidéken élő hétfalusi csángók képviselték. 43 1847/8-ik évi országgyűlési törvénycikkek. Pesten, Landerer és Heckenastnál. MDCCCXLVI-n. 37-39. 44 1848. május 18-án. A gyűlésen Franz Salmen, a szászok ispánja elnökölt. 45 HL 1848-1849. 1/177. br. Anton Puchner altábornagy jelentése. Nagyszeben. 1848. május 19.; Szászvárosszékre: Sárközi, 1974. 13. 46 Sárközi, 1974. 20-21. Vagyis nem a magyar királyhoz. 47 Teutsch, 1910. 227-229. 48 Uo. 237-243. 49 Uo. 231. 50 Uo. 245. Ezzel párhuzamosan mondta fel a két román határőrezred is az engedelmességet a magyar kormánynak.

Next

/
Thumbnails
Contents