Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Tamási Zsolt: A római katolikus egyház az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban III/525
552 TAMÁSI ZSOLT és bányászi pénztárakból vett, de idei October végével Nagy Méltóságod előtt is tudva lévő Magyarhoni Minisztérium rendelet következtében bétiltott fizetéseket és segedelmezéseket, folyó év November 1-ső napjától kezdve továbbra is fizessék ki",132 de ez az egyházmegyei papság, kántorok, harangozok és tanítók anyagi gondjait nem oldhatta meg maradéktalanul. A rendezés csupán azokra a kamarai helységekre vonatkozott, ahol október végével tervezte a Pénzügyminisztérium a fizetések beszüntetését. A kérdés rendezetlenségét bizonyítja, hogy zömében a Vallás és Közoktatási Minisztériumhoz érkező levelek elsősorban a kamarai helységekből kérik a pap és az egyházi alkalmazottak anyagi helyzetének rendezését 1849 során. E levelek sajátossága más részről az, hogy még csak utalás sem történik bennünk arra, hogy kérésükkel az egyházi hivatali útnak megfelelően előbb a főpásztort keresték volna meg. A levélírók jól érzékelték, hogy a forradalmi kormány sem ezt a hivatali utat, hanem a közvetlen kapcsolattartást tartotta célravezetőnek. Az anyagi ügyek mellett más jelek is arra utalnak, hogy az erdélyi egyházmegyét érintő ügyekben nem feltétlenül a megyéspüspökön keresztül történnek az utasítások továbbításai. A szabadságharc körülményei között a Debrecenbe költöző kormány kiiktatja a kormányszékek közvetítő szerepét.13 3 A kapcsolattartás során a forradalmi kormány a maga részéről a közigazgatási joghatóság terén esetenként tárgyi tévedésbe is esik.13 4 Amikor például Ádám Ágoston nagyhalmágyi plébános anyagi jellegű kérelmi levelét a Pénzügyminisztériumtól átteszik a Vallás és Közoktatási Minisztériumhoz, ez utóbbi a maga során az erdélyi püspök helyett 1849. február 4-én a nagyváradi megyéspüspököt13 5 értesíti a kérésről.13 6 Bémer László nagyváradi püspök kénytelen tisztázni, hogy a fentiekben tárgyalt Zaránd vármegye átcsatolása ellenére Nagyhalmágy az erdélyi egyházmegyéhez tartozik.13 7 így amikor kiutalják a fizetést az érintett plébánosnak, erről már értesítik március 6-án az erdélyi püspöki helynököt is.13 8 A helynök személye viszont újra csak problémás, hiszen ekkor még nem is kerül sor arra, hogy Kovács Miklós püspök kinevezze Kedves István kolozsvári apátplébánost általános helynökévé. A gyakori anyagi segítségkérések miatt 1849. március 24-én kérték a „helynököt", hogy a folyamodók jövedelmét írja össze, s terjessze fel.139 A felterjesztést a püspöki titkár terjeszti fel, 132 Béldi György levele Kovács Miklós püspökhöz. Nagyszeben 1848. december 2. - GYFL Pl 389. d. 16. cs. 1390/1848. 133 „Az erdélyi romano-katolikus püspök, a királyhágóntúli reformátusok főegyházi tanácsának és püspökének, úgy az unitáriusok főegyházi tanácsának és püspökének meghagyatik, miszerint a sok erdélyi kormányszék s honvédelmi bizottmány rendeletéből megszüntettetvén, ennekutána mindazon tudósításokat, felterjesztéseket és folyamodásokat, melyek eddig a sok kormányszékhez intéztettek, ezentúl közvetlen ide intézzék" - MOL H62 31157. mikrofilm. 27/1849. 134 Esetenként az is előfordul, hogy az erdélyi püspökséget „Kolozsvári püspökségnek" titulálja. - MOL H62 31157. mikrofilm. 312/1849. 135 Ha a fentiekben tárgyalt Zaránd vármegye átcsatolását követően tervezett egyházmegyei határmódosítás megtörtént volna, akkor is Nagyhalmágy a csanádi egyházmegyéhez kellett volna kerüljön. 136 MOL H62 31157. mikrofilm. 92/1849. 137 Bémer László felterjesztése a Vallás és Közoktatási Miniszterhez. 1849. február 9. - MOL H62 51133. mikrofilm. 29/1849. 138 MOL H62 31157. mikrofilm. 233/1849. 139 MOL H62 31157. mikrofilm. 312/1849.