Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Tamási Zsolt: A római katolikus egyház az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban III/525
544 TAMÁSI ZSOLT Erdélyi Püspöknek hatósága alól fölmentendők", viszont nem akarja, hogy ezeket az ő egyházmegyéjéhez csatolják, hanem azt javasolja, hogy Nagybányán állítsanak fel egy új püspökséget, amelyhez csatolni lehetne a munkácsi püspökség „oláh ajkúak" plébániáit is. Ezek a munkácsi románok úgyis már 1802-ben kértek román püspököt. „És hogy valamint a Nagy Bányai Püspökség fel állíttassék úgy a Fogarasi Püspöki Szék Érseki fensöbségre emeltessék,9 4 a hazának szintúgy mint az egyháznak érdekei annyira sürgetik, hogy ezt pillanatig sem lehet halasztani; mert arról van szó, hogy három millió Román ajkú népet szorosabb kaptsolással hozzánk kössük e, vagy azt elbocsássuk? A Szabadságnak felderült nagy napja Hazánkba a különféle Nemzetiségeket életre riasztotta. Nemzetiségi egyesülés eszméi forongnak, fel fogva minden ajkú nép, hogy egyesülnie kell, hogy létezni meg ne szűnjön, és a Román népnek egyesülése meg fog történni, tsak az a kérdés, hogyan? A Római széktőli elszakadás által? És akkor az orientális népek nagy családjához fog tartozni azokkal érdekben egyesülhetni, mellyek a magyar és többi nyugati civilisált népek érdekeivel ellentétben állanak; vagy pedig a Római Székkeli egyesülés által, és így a Román és Magyar két hű Testvéreknek frigyes öszve tartásában egymásnak fönmaradása biztosítására? E kettő közt most és jókor válasszon a magyar kormány, és ha ez utóbbit találja üdvösebbnek, sőtt egyedül üdvösnek, ne késedelmezzen azt tenni élelmezzen azt tenni a mi czélhoz vezett, akkor mikor még valamit meg menteni lehet;(...) Hogy a Fogarasi Püspöki Szék Érseki hatóságra fölemeltessék erre tsak az szükséges, hogy a Magyar országi Püspöki Kar, melly foljó Évi September 24-én Esztergomba zsinatra öszve gyülekezend a Ministreium által is föl híva az eránt folyamodással járuljon a Romai Apostoli Szent Széknél közben vetésével." A beadványok hatására Eötvös JózseP5 kérni is fogja Hám Jánostól, hogy a kérdést érdemben tárgyalják a tervezett nemzeti zsinaton. A forradalmi események miatt elmaradt nemzeti zsinaton ugyan a kérdést sem tárgyalni, sem megoldani nem lehetett, sőt a tervezett zsinati tárgyalási pontok közt eredetileg e kérdés nem is szerepelt, mégis elképzelhető, hogy erre is kitértek volna. A nemzeti zsinatot megelőzően például Erdélyben is felvetődött a lehetősége, hogy a római katolikus egyházmegyei zsinaton a görög-katolikusok helyzetéről tárgyaljanak. Kovács Antal brassói plébános jól érzékelve a nemzetiségi feszültségek súlyát, javasolta a megyéspüspöknek, hogy: „elleneink lefegyverzésére méltóztassék Excellentiád az Erdélyi Görög egyesült hitű oláhokat szent érdekünkbe felvenni, s velek kezet fogva munkálkodni a szent ügy kivívásában. Ötszázezer lélek nem megvetendő szám, s ma holnap hatalmas tényezővé fog változni, miután a jobbágyság nem csak felszabadult az úrbértől, hanem saját birtokra emelkedett. S miután előre látható, hogy a hongyűléseken is előbb utóbb hatalmas számú s erélyes képviselőkkel fog dicsekedni... könyörgésem oda menne ki, hogy az Unitus Cle-94 Egy korábbi beadványban a munkácsi görög katolikus egyházmegye kérte, hogy a magyarországi és a kapcsolt részeken létező görög katolikus egyházmegyék részére érsekséget hozzanak létre, „s ezen előnyre a munkácsi püspöki megye emeltessék.": A munkácsi görög katolikus egyházmegye beadványa a Vallás és Közoktatási Minisztériumhoz. 1848. július 13. - MOL 795. mikrofilm. 4094/1848. 95 Vallás és Közoktatási Miniszter levele Hám Jánoshoz. Pest 1848. augusztus 28. - EPL 1309. Hám János prímás 1848-49. File 151.; MOL 795. mikrofilm. 4094/843.
