Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Tamási Zsolt: A római katolikus egyház az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban III/525
A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ ERDÉLYBEN, 1848/49-BEN 541 során nem engedte magát leszavazni egy olyan kérdésében, amely meghaladta ennek a fórumnak a hatáskörét. Ami viszont nem haladta meg az egyházmegyei zsinat jogkörét, ott az hatályba lépés bizonyítható. Például 1848 szeptember 9-én Kovács Miklós püspök válaszlevelében a kilyénfalvi plébános és a gyergyóalfalusi kántor felterjesztésére — amelyben kérték, hogy a gyergyókerületi tanítók özvegyeik és árváik gyám intézetének alapszabályát hagyja jóvá — a jóváhagyást egy kitétellel teszi meg. Ebben rámutat, hogy a benyújtott alapszabályzat „II. fejezet 2-ik cikkelyének azon kitételét: hogy a legszegényebb pap hátra maradott vagyonából 5 pfengő] f[orin]tot a gondnokok követelhetnek", nem hagyhatja jóvá, hiszen a „a papoknak szabad végrendelkezési joguk levén", ezt ő is tiszteletben tartja.8 3 Márpedig a papok szabad végrendelkezési jogát éppen az 1848-as egyházmegyei zsinaton mondták ki,8 4 s a püspök a gyakorlatban, a zsinati munkálatok befejezése után már egy héttel, mint hatályos rendelkezésre hivatkozik. A zsinat érvényessége kapcsán figyelembe kell vennünk, hogy maga a püspök — aki egyházmegyéjében egyedül bír törvényhozó hatalommal — minek szánta, s minek tartotta e gyűlést. Ebben az esetben egyértelműen megállapíthatjuk: egyházmegyei zsinatnak. Oly értelemben, amilyennek azt a tridenti zsinat előírta. Nem feltételezhetjük csíktusnádi Kovács Miklósról, hogy nem volt tisztában saját maga és a zsinat jogkörével.85 Nem vonhatjuk meg az egyházmegyei zsinat fogalmát a kolozsvári gyűléstől, hiszen a jogi előírások teljesültek. Az előre megállapított témák melletti új pontok felvétele jogos volt, hiszen olyan kérdésekről tárgyalhat a zsinat, amelyeket „a főpásztor akár önszántából, akár papjainak javaslatára tanácskozás alá kíván bocsátani". Nem zárja ki a zsinat kifejezés használatát az sem, hogy a püspök a jegyzőkönyvet nem írta alá, hiszen „a zsinat határozatait rendszerint csak a püspök írja alá, de aláírhatják mások is". Nem zárja ki e fogalom létjogosultságát a kihirdetés elmaradása sem, hiszen „azokat a püspök a neki helyesnek látszó módon azonnal kihirdetheti", de nem kötelező ezt megtennie. Ugyanis az egyházmegyei zsinatnak lehet a célja csak „a megye állapotát, szükségleteit feltüntetni",8 6 ami jelen esetben, a nemzeti zsinatra való felkészülés miatt valóban az egyházmegyei zsinat elsődleges célja volt. A zsinati jegyzőkönyv a zsinati munkálatok bemutatásánál úgy a második, mint a harmadik munkanapnak — kötelezhetünk. Istentelenség a coelibatus, és csak a bolond vagy Istentelen védheti. Tehát a katolika vallás megkímélése és püspöki tekintete fenntartása tekintetéből javasoljuk ennek eltörlését segítetni, míg a métely tovább nem teljed": Aláírás nélküli beadvány a püspökhöz. A püspökségen iktatva 1848. szeptember 6-án. - GYFL Pl 393. d. 37. cs. 1148/1848. 83 Kovács Miklós püspök válaszleve Sántha Imre kilyénfalvi plébános és Török Antal nyugalmazott gyergyóalfalusi kántor felterjesztésére. 1848. szeptember 9. - GYFL Pl 391. d. 18. cs. 1114/ 1848. 84 Szeptember 2-én, az egyházmegyei zsinati tanácskozások második napján, a püspök az előző napi jegyzőkönyv felolvasásakor hozzájárult, hogy minden már tárgyalt kérdést — leszámítva a kanonokok kinevezésénél a püspöki jogkör szűkítését — kérelmi alakba a nemzeti zsinatra felterjesszenek. A szabad végrendelkezést az első zsinati napon tárgyalták: Az erdélyi egyházmegyei zsinat jegyzőkönyve. - GYFL EZs d. I. l/e. 1085/1848. 85 Kovács Miklós erdélyi püspök jogi diplomát is szerzett Kolozsvárt, mielőtt nagyváradi teológiai tanulmányait elkezdte volna. Jakubinyi Gy.\ Archontológia i. m. 31. 86 Szeredy József: Egyházjog. Különös tekintettel a Magyar Szent Korona területének egyházi viszonyaira, valamint a keleti és protestáns egyházakra. I. Pécs 1883. 653-659.
