Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Tamási Zsolt: A római katolikus egyház az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban III/525
TANULMÁNYOK Tamási Zsolt A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ AZ 1848/49-ES FORRADALOMBAN ÉS SZABADSÁGHARCBAN Erdélyi sajátosságok1 Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt az erdélyi egyházmegye és a magyarországi egyházmegyék helyzete többnyire azonos módon alakult. Az Unió kimondásával Erdélyben is érvényessé váltak a pozsonyi törvények, azok egyházat érintő cikkelyei. A megváltozott helyzetben Erdélyben is sor kerül a petíciós akcióra, akárcsak a nemzeti zsinatra történő készülődésre. A szabadságharc során Erdélyben, akárcsak a legtöbb magyar egyházmegyében az eseményekben aktív részt vállalt a papság, minek következménye lett meghurcolásuk a forradalom leverése után. Jelen tanulmányban csak azokat a szempontokat igyekszünk kiemelni, amelyek esetében az erdélyi sajátosságokatjobban érzékelhetjük. Ennek megfelelően a pozsonyi törvények hatását követően a petíciós akcióba való bekapcsolódás nehézségei után részletesebben kitérünk arra, hogy miért számít egyedinek a megtartott erdélyi egyházmegyei zsinat. Külön erdélyi sajátosságként szükséges elemezni a három rítusban jelen levő erdélyi katolicizmus helyzetét, majd a tanulmány záró részében az elszigetelődést, majd a meghurcolás kivédésének formáját összegezzük. Útkeresés a megváltozott helyzetben 1848 tavaszán az erdélyi egyházmegye élén álló Kovács Miklós püspök körleveleiben a forradalmi változások üdvözlése mellett rámutatott, hogy a papságnak rendkívül fontos szerepe van a békés átalakulás munkálásában. „Felszólítalak azért titeket, Krisztusban kedvelt atyánkfiai, kik az Úr szőlőjének munkásai s a béke és szeretet angyalai vagytok, hogy megértvén az idő intését, és a politikai mozgalmak irányát, értesítsétek arról a lelki gondjaitokra bízott népet hívségesen, figyelmeztessétek őket arra, miszerint őseiknek dicső példáját követve, egyetértőleg tántoríthatatlanul megmaradjanak a Felséges Fejedelem és haza iránti hívségben, s a törvények és Elöljárók iránti engedelmességben. "2 A Vallás- és Közoktatásügyi miniszter, Eötvös József többször is kérte az egyháziakat, hogy a szószékről ismer-1 Készült a Bolyai János Ösztöndíj támogatásával. 2 Kovács Miklós püspök körlevele a kézdi-orbai, alcsíki, felcsíki, Gyergyó kerületi papságnak. Kolozsvár 1848. május 28. - Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár (a továbbiakban: GYFL) Püspöki Iratok (a továbbiakban: Pl) 392. d. 35. cs. 717/1848.
