Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Hadifoglyok, internáltak, kitelepítettek. Mindszenty József bíboros-érsek és az emberi jogok védelme (1945-1948) I/39

44 BALOGH MARGIT mind több ártatlan ember került. Mindszenty még 1945. december 19-én amnesztiát kért a kormánytól az internáltak és kisebb politikai bűnösök számára,13 majd a püspöki kar nevében eljáró Bánáss László veszprémi apostoli adminisztrátor sürgette a miniszterelnöknél a beígért amnesztiát, s mivel az elmaradt, 1946. november 12-i dátummal Mindszenty újabb érvelő összesítést készített. Lehangoló erkölcsi állapotokról, gyermekekre, öregekre, betegekre tekintet nélküli bánásmódról, elégtelen ellátásról, emberhez méltatlan elhelyezésről, lelki felőrléssel járó tétlenségről, korlátozott lelki gondozásról írt. „Emberi jogok, de csúful illusztrálnak benneteket! Demokrácia, hogy szerettetnek meg téged?" - hangzott panaszos költői kérdése.14 Háborús bűnösök és népbíráskodás Az orosz alezredes látogatásáról készült idézett emlékeztető egy mellékesnek tűnő, de mégis figyelemfelhívó megállapítást is tartalmaz: „egyikük sem háborús bűnös". Amikor Rákosi Mátyás, a kommunista párt főtitkára 1945. június utolsó harmadában Moszkvába utazott konzultációra, a bolgár Georgi Dimitrov feddően tudakolta, hogy Magyarországon miért nem szerveznek népbíróságokat az — úgymond — fasiszták megbüntetésére. Rákosi magyarázatként annyit válaszolt, hogy a mi háborús bűnöseink mind elmenekültek, de ha majd kiadják őket, akkor nem kerülik el a felelősségre vonást.1

5 A három nagyhatalom — a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok — korábban már többször is figyelmeztetve a személyes felelősségre -1945. augusztus 8-án Londonban egyezményt kötött a tengelyhatalmak háborús főbűnöseinek üldözéséről és megbüntetéséről. Az egyezmény szerint béke elleni bűncselekmény a támadó vagy szerződésellenes háború előkészítése, kirobbantása vagy folytatása; háborús bűncselekmény a hadviselés szabályainak megszegése; emberiesség elleni bűntett a polgári lakosság irtása, deportálása és egyéb üldözése. Azokat a háborús bűnösöket, akik egy állam területén követték el a cselekményüket, az egyezményhez csatlakozó államok (az eredeti háromhoz további 19 állam csatlakozott) kötelesek voltak kiadni. A Nyugaton elfogott magyar volt politikai és katonai vezetőket 1945. október 3-án kezdték visszaszállítani Budapestre. A második világháború idején elkövetett háborús és emberiesség elleni (korabeli, bolsevik eredetű kifejezés szerint: népellenes) bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonására — ahogy a legtöbb európai országban — Magyarországon is külön e célra új jogintézményt hoztak létre, a magyar jogban addig ismeretlen népbíróságot, ami idővel nemcsak a háborús bűnösök felelősségre vonását szolgálta, hanem a kommunista párt általános eszközévé vált a 13

ÁBTL 3.1.9. V-700/17. 168. Mindszenty József levele Dinnyés Lajos miniszterelnöknek. Esztergom, 1947. december 20. 14

ÁBTL 3.1.9. V-700/17. 24. „Az internáltak, a Buda-Dél internáltjai" című, Budapest, 1946. november 12-i keltezésű összegzés. Gépelt tisztázat. Uo. a 45-57. oldalakon a fogalmazvány Mindszenty kézírásával. 15

Rákosi Mátyás előadása Moszkvában, 1945 júniusában. Közli Póth Piroska. Múltunk, 1999. 4. sz. 199-223. Idézi Pritz Pál: A Bárdossy-per. Kossuth, Budapest, 2001. 5.