Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Hadifoglyok, internáltak, kitelepítettek. Mindszenty József bíboros-érsek és az emberi jogok védelme (1945-1948) I/39
MINDSZENTY JÓZSEF ÉS AZ EMBERI JOGOK VÉDELME (1945-1948) 43 ugyanitt őrizték gróf Apponyi Károly felsőházi tagot, Lakatos Géza volt miniszterelnököt vagy gróf Zichy Nándor hajdani országgyűlési képviselőt? Dálnoki Veress Lajos személye azért lehetett érdekes, mert 1944 őszén Horthy Miklós kormányzó őt nevezte ki úgynevezett „homo regius"-nak, azaz „királyi embernek" arra az esetre, ha ő maga akadályoztatva lenne. Ám a vezérezredest 1944. október 16-án a nyilasok letartóztatták, s ugyanabban a sopronkőhidai fegyházban őrizték, ahol Mindszenty is pár napot raboskodott, így személyesen is ismerhették egymást. 1945 márciusában megszökött, de két hónap múltán ezúttal a Vörös Hadsereg katonái fogták el és internálták Kiskőrösre. A táborból — köszönhetően nem annyira Mindszenty közbenjárásának, mint inkább a védőőrizetes és hadifogolytáborok szerte Európában kezdődő felszámolásának — 1946. január 28-án bocsátották szabadon.1 0 Egy újabb beszámoló olyannyira megrendítette Mindszentyt, hogy a karácsonyi ünnepek elmúltával, 1945. december 29-én ismét levelet intézett a miniszterelnök mellett a belügy- és az igazságügy-miniszterekhez is. Ezúttal a komáromi Csillagerőd internáltjainak hiteles történetét tárta fel: 1586 fő szorong deszka-priccseken egy kazamatában, „úgy, mint pl. Buchenwaldban a németeknél". Mosdó, étkezőhely nincs, tetvek, poloskák, csótányok annál több. Fűtést csak az emberek állati melege ad, akik lelkileg összeomolva, az igazságban és emberiességben megingott hittel, vád nélkül várják megadóan sorsukat. „Különös jogszolgáltatás vonult be életünkbe. A népbíróságok elé kerülő nyilasok, pártszolgálatosok, községvezetők hat hónapi börtönnel, amit a bíróság a rendőri őrizettel kitöltöttnek vesz, jogerősen szabadulnak. Ellenben a lényegesen kisebb bűnösök, akiknek még csak vádat sem tudtak mondani, anyag hiányában ki sem hallgatták őket, 8 hónapja vannak az internálótáborban. Szörnyű bűn nemzeti szempontból a szabadságjogoknak ez a megszámlálhatatlan korlátozása ennyi időn át. "n Az 1945 előtti rendeleteken alapuló internálás (rendőrhatósági őrizet) ebben az időszakban még a nemzetiszocialista, szélsőjobboldali meggyőződésű, a háború mellett exponált személyek büntetését célozta, de a politikai berendezkedés torzulásai folytán egyre bővült az érintettek köre. A hercegprímás szempontjaiból egyeseket — más előjellel — a baloldal is átvett: sajtója bírálta a túlzottan enyhe ítéleteket. így 1946-ban „a belügyminiszter utasítására bevezettük azt a gyakorlatot, hogy a vádemelés mellőzése vagy felmentő ítélet esetén a gyanúsítottakat visszakértük és egyes esetekben internáltuk" - írja visszaemlékezéseiben a korszak egyik vezető államvédelmise.1 2 így a táborokba 113-114. Gépelt, aláírás nélküli másodpéldány. Uo. 115-116. A levél fogalmazványa Mindszenty kézírásával. Szövegét közli Somorjai Á. - Zinner T.: Majd' halálra ítélve i. m. 246-247. (Érdekes, hogy a levél végére gépelt titulusok között ott szerepel a bíborosi is, holott azt legkorábban csak 1946. február 18-ától, a titkos konzisztóriumban megtörtént hivatalos kinevezéstől kezdve viselhette. Leveleinek aláírását e szempontból átnézve megállapítható, hogy a hatóságok felé 1945. december 25-étől kezdve rendszeresen használja, kivétel a pápához intézett december 29-ei levelét.) 10 Dálnoki Veress Lajos a szabadságot még egy évig sem élvezhette: a Magyar Közösség elnevezésű „összeesküvésben" való részvétel miatt 1946. december 24-én elrendelték őrizetbe vételét. 1947. január 16-án a Budapesti Népbíróság halálra ítélte, amit másodfokon 15 évi fegyházbüntetésre enyhítettek. 11 ÁBTL 3.1.9. V-700/17. 60-62. 12 Timár István: Jogászi pályafutásom (Visszaemlékezés) című kéziratát idézi Zinner Tibor: Háborús bűnösök perei. Internálások, kitelepítések és igazoló eljárások 1945-1948. Történelmi Szemle XXVIII (1985) 1. sz. 120.
