Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
36 VONYÓ JÓZSEF mazkodva — egyes elemeit, mindenekelőtt az antiszemitizmust, elhallgatta, vagy módosította. 2. Számos kérdésben azonosság vagy hasonlóság ismerhető fel Mussolini és az olasz fasizmus, illetve Hitler és a nácizmus nézeteivel, ideológiájával. A jelenségre a kortársak is felfigyeltek, s a szélsőséges eszmék, a diktatórikus módszerek másolásával, átvételével vádolták Gömböst és munkatársait. Néhány elemtől (mint pl. a korporációs rendszer) eltekintve azonban nem adaptálásról volt szó. Számos kérdésben Gömbös és egykori harcostársai, legfőképpen Zsilinszky Endre, már akkor megfogalmazták a két diktátoréval analóg véleményüket, amikor még nem ismerték őket és munkáikat. És itt nem csak a már idézett „új embertípus", „új civilizáció" versus „új generáció", „új nemzet", „új magyar élet" formulákra gondolunk. Magyarország gazdasági és szociális problémáinak gyökerei épp úgy a 19. század végi tőkés fejlődés ellentmondásaiban, a modernizációs kényszerek és az elmaradottság konfliktusaiban, a nemzeti fejlődés akadályoztatásában, a nemzeti fenyegetettség érzetében és valós nemzeti sérelmekben (stb.) keresendők, mint Olaszország vagy Németország esetében. Nem véletlen, hogy Gömbös is a nemzeti/faji kollektívum megerősítésében, az egyén ennek történő alárendelésében látta a megoldást, akárcsak Mussolini és Hitler. Egy erre épülő új hatalmi struktúra, (állam)rend kiépítését tartotta szükségesnek, s azt tekintette az elkerülhetetlen szociális reformok, az általa kívánatosnak tartott társadalmi változások, azaz a „modernizáció", az „új civilizáció" megteremtését szolgáló fejlődés „dinamó"-jának, miként az olasz, német és más szélsőjobboldali mozgalmak vezetői — a nélkül, hogy ezeket a kifejezéseket használta volna. A nemzet meggyengülésének másik okaként előbb jelölték meg az idegen faj, a zsidóság romboló hatását, mintsem, hogy Hitlert megismerhették volna. Ráadásul Gömbös — a Tanácsköztársaságot kikiáltó „magyar álszocialisták"-at bírálva — már 1919 áprilisában hangoztatta: „Igen, mi is szocialisták vagyunk, magyar nemzeti szocialisták]"148 Fél évvel az előtt, hogy Hitler a Deutsche Arbeiterpartei gyűlésén megjelenve elkezdte politikai pályáját, s tíz hónappal az előtt, hogy az ő kezdeményezésére a Nationalsozialistische (Nemzetiszocialista) jelzővel egészítették ki a párt nevét. S a példák még sorolhatók a múltba fordulással, a modern kultúra helyett az ősi nemzeti hagyományokra építéssel, a munka és a tőke ellentéteinek felszámolására irányuló gondolatokkal, olasz vonatkozásban az agrártársadalom idealizálásával és az agrárérdekek preferálásával, német relációban pedig a — csak taktikai megfontolásokból elhallgatott, de látens módon létező — antiszemitizmussal stb.149 Mindez nem elsősorban az egyes elemek egybeesése, hanem azok egymásra épülésének, azaz — ha lehet egyáltalán ilyet állítani — a gondolati konstrukció hasonló volta miatt bizonyító erejű. 148 Gömbös Gy.-. Válogatott politikai beszédek... i. m. 27. 149 Az olasz és német mintákhoz lásd többek között: Ormos Mária munkáit a fasizmus kérdéseiről, Hitlerről, Mussoliniról, továbbá-.Vonyá J.: Másolta-e Gömbös... i. m.
