Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
GÖMBÖS KORMÁNYPÁRTJÁNAK IDEOLÓGIÁJA ÉS PROGRAMJA 31 nek növelését, szükséges esetben határozott intézkedését követelték.12 1 A „tisztogató kéz munkáját" illetéktelen beavatkozásnak feltüntetőket pedig „beteg és gyanakvó lelkek"-nek minősítették.12 2 Gömbös és követői a központi hatalomnak — s mellette a pártnak — tulajdonítottak, illetve követeltek meghatározó szerepet a társadalom életének különböző területein is. Mint láttuk, mindenekelőtt a gazdaságban. Béldi és Hóman a kulturális élet egységet szolgáló szerepének biztosítékát látta az állami irányítás következetes érvényesítésében. Béldi a szellemi élet egészét — általa értelmezett funkciójából kiindulva — „nemzetirányítás"-ként definiálta, s kategorikusan kijelentette: „A nemzetirányítás szervezete — a feladat sokoldalúságának és nagy horderejének megfelelően — csakis egy erősen központosított és a nemzetirányítás minden lehetőségére kiterjedő intézményben nyerhet helyes megoldást." Indoklása szerint ennek a munkaszervezetnek „...biztosítania kell a felfogás és a munka abszolút egységét és a kivitelezésben a központi erőt, amelyet nem aprózhat el, és nem deformálhat a leágazó kisebb szervek, hatóságok, intézmények autonómiája." Ezért javasolta az Országos Propaganda Hivatal felállítását, melyet — szerinte — leghelyesebb „közvetlenül a kultuszminiszter alá rendelni",123 A kultuszminiszter pedig az állami kulturális intézmények tevékenységének tartalmát kívánta központilag szabályozni. Nem csak az oktatásban. Az intézményben zajló művészeti és hatalmi vitákat lezárva, szinte utasításszerűen közölte a Nemzeti Színház társulatával, hogy „művészeinek pályája nem kenyérkereseti pálya, hanem magasztos hivatás (...) számára más a siker, mint más színművészeknek (...) nem primadonna, nem kiabáló »nagy szerepekben« és »bombasikerekben« látja művészete kiteljesülését." A „Nemzeti Színház nem üzleti vállalkozás" — mondta. Elsődleges feladata, mi több, hivatása: a nemzet nevelése, a nemzeti egység megteremtésének szolgálata.12 4 Ennek jegyében használták fel a társulat speciális tematikus előadásait a nemzeti egység gondolatának, s közvetlenül a vidéki pártszervezetek kiépítésének propagálására.125 A kibővített hatáskörű, a parlament által nem korlátozott, sőt törvényhozó szerepének rovására rendeleti úton kormányzó, és a közigazgatást közvetlenül uraló végrehajtó hatalom megteremtésének igénye olyan, erősen centralizált állam képét vetíti elénk, amely nem a társadalom — demokratikus eszközöket, technikákat alkalmazó — ellenőrzése mellett működik, azaz nem függvénye a társadalomnak. Sőt, a központi hatalom az „erős eszközöket" kizárólag birtokolva, uralja a társadalmat, és képes tetszése szerinti korlátok között tartani annak mozgását, korlátozni a hatalom céljait keresztező önszerveződését. A Gömbös-csoport helyzete azonban a miniszterelnöki hatalom birtokában sem tette lehetővé e tervek megvalósítását. Még az a — Bethlen miniszterelnöksége idején stabilizálódott — alkotmányos rend érvényesült, melyet 121 Lásd pl. Veress Géza: Vásáry István politikai pályája. Csokonai, Debrecen, 1999. 57-59. 122 Nemzeti Jövőnk, 1936. január 29. 123 Béldi B.: Nemzetirányítás... i. m. 30-33. (Eredeti kiemelés.) 124 Uj Magyarság, 1935. október 5. (Eredeti kiemelés) 125 Az Országos Pártközpont Propaganda Osztálya ennek érdekében állapodott meg a Nemzeti Színházzal és tagjaival, hogy 1934 júliusában „gondosan összeválogatott, magas művészi színvonalú programmal sorra látogatnák a nagyobb városokban lévő szervezeteinket". Gömbös pártja... i. m. 149.
