Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Második közlemény) II/293
306 NEUMANN TIBOR tották. Természetesen máshol, például Sopron környékén is őriztek Ausztriából származó hadiszereket, de ezek történetéről alig vannak ismereteink.7 1 Szerény adataink arra utalnak, hogy tavaszra az alsó-ausztriai, Ulászló király kezében lévő várak nagyobbik része császári kézre került. A Bécsújhely közelében fekvő Stixenstein élére például a császár 1492. április végén nevezett ki várnagyot (pfleger), május elején pedig ugyanígy járt el Kirchschlag esetében.72 Látni fogjuk azonban, hogy az Ulászló kezén lévő várak közül néhány, de leginkább a magánkézre jutó erősségek esetében az átadás folyamata még sokáig, a tavaszi országgyűlésen túlra is elhúzódott. 10. Székely Jakab és a várátadások Az ausztriai várak többségéhez hasonlóan Miksa király és alattvalói is 1491. december 13-áig kaptak haladékot a kezükön lévő magyarországi erősségek átadására. Mint láttuk, ez a feladat jelentős részben a várak többségét különböző jogcímen birtokló Székely Jakabot terhelte, és számos politikai bonyodalom megoldását kívánta meg a magyar udvartól. A Székely által Korvin János herceg nevében birtokolt varasdi várak ügyében a király és a herceg 1492. január elején ültek tárgyalóasztalhoz Budán. A béke úgy rendelkezett, hogy a várakat Ulászló kezére kell adni, aki harmadik félként köteles döntést hozni arról, vajon azok a herceget vagy a zagorjei grófokat (a Vitoveceket) illetik-e. Ulászló végül január 11-én kötelezettséget vállalt arra, hogy 32 napon belül átadja Korvinnak a varasdi várakat abban az esetben, ha a herceg a perből győztesen kerül ki, ha viszont a másik fél kerekedik felül, az országnagyok 1490. júniusi rendelkezése értelmében azonos értékű birtokokkal kárpótolja őt.7 3 Ennek megfelelően a herceg a tárgyalások közepette utasította Székelyt, hogy a békeszerződés — a levélben pontosan idézett — cikkelye, illetve az egykor a Mátyás királynak két püspök jelenlétében tett esküje értelmében adja át várait a királynak.7 4 A levélnek azonban nem lett foganatja. A radkersburgi kapitány, bizonyára a várak fenntartási költségeire és a herceg egyéb adósságaira hivatkozva, 1494 elejéig magánál tartotta a várakat.7 5 V S. d. Actum an sambstag nach Ascensionis domini 92 [1492. jún. 2.], dieselb puchssn der K. M. gen Ofn gefurt. - Pozsony város számadáskönyve 51. (DF 277 107.) 87. - Item nach geschefft meiner hern hab ich dem Lenngnfelder von der grossn puchssn auf dem wasser gen Ofn zu furn gebn 3 fl facit II lb VI S. d., als dann die K. M'. geschafft hat. Actum an Montag nach Trinitatis 92. [1492. jún. 18.] - uo. 99. 71 1492. júl. 5-én a király Sopronnak parancsolta meg, hogy biztosítsanak szekereket és lovakat ahhoz, hogy az „azon a vidéken" őrzött ágyúit az általa megbízott Alföldi Bálint Pozsonyba szállítsa, 1. DF 203 994. (kiadása: Sopron 1/6. 100.). 72 Stixenstein: 1492. ápr. 30.: Lichnowsky 1771., Kirchschlag: máj. 1.: uo. 1773. (utóbbi várra azonban 1. alább). 73 1492. jan. 11. Buda: DF 267 771. 74 1492. jan. 10. Buda: DL 19 784. (kiadása: Rukovet spomenika o hercegu Ivanisu Korvinu i o borbama Hrvata s Turcima [1473-1496], Sabrao ih i objasnio Ferdo Sisic. E. n. [a továbbiakban: Rukovet] 329-330.), vö. Szabó D.\ Küzdelmeink i. m. 66. 75 Székely Jakab karrierjére 1. elsősorban Péterfi Bence: Kövendi Székely Jakab (tl504) pályája. Magyarországi szakasz (1472-1491). Kézirat. A varasdi várak esete: 60-61., valamint Papp Szilárd: Határtalan történet - két szentségház a Muraközből. In: Építészet a középkori Dél-Magyarországon. Tanulmányok. Szerk. Kollár Tibor. Bp. 2010. 131-133.
