Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Második közlemény) II/293
302 NEUMANN TIBOR miként írja — az is igazol, hogy az előbbi értékes ajándékokat küldött az utóbbinak.4 2 Miksa Innsbruckban egyeztetett tanácsosaival, ahol — mint láttuk — sort kerített a pozsonyi békeokmány ratifikálására is. Mivel a pozsonyi megállapodás úgy rendelkezett, hogy a három uralkodó megerősítő okleveleit a felek 1492. január 20-án, Hainburgban cseréljék ki,4 3 a római király december 31-én megbízólevelet állított ki a hainburgi találkozóra, majd utána a budai országgyűlésre küldendő követei számára. A kijelölt követek fele — ifjabb Vitéz János veszprémi püspök, Eitelfriedrich von Zollern gróf, Heinrich Prüschenk von Stettenberg báró, Johann Fuchsmagen doktor — már a korábbi német-magyar tárgyalásokon részt vettek.44 Rajtuk kívül a római király még Frangepán János grófot,4 6 Christof von Liechtenstein zu Nikolsburgot, Bernhard von Schärfenberget, Johann Deschitz főlovászmestert, végül titkárát, Johann Falkot jelölte a tárgyalásokon való részvételre.46 A levéllel a követek felhatalmazást nyertek arra, hogy a két találkozón Miksa nevében tárgyalásokat folytassanak és lezárják a békekötés folyamatát, illetve, hogy a békeszerződés értelmében fogadják a „négy rend", azaz a főpapok, bárók, nemesek és királyi városok esküjét a római király örökösödési jogáról. A diplomáciai iratok cseréje a kellő időben meg is történhetett. Nem tudjuk azonban, kik jelentek meg a három uralkodó képviseletében Hainburgban. Nem kizárt, hogy a magyar király példányát már 1491 karácsonya előtt Pozsonyba küldték, hogy a kijelölt időpontban majd a polgárok kézbesítsék: az újév előtti napokban ugyanis a város vezetősége — nyilván saját használatára és tájékozódás végett — lemásoltatta a békeszerződés teljes szövegét.4 7 A német fél — ugyancsak a pozsonyi béke egyik pontja értelmében — szintén Hainburgban adta át a magyaroknak Miksa kötelezvényét arról, hogy Frigyes császár halála után a Mátyás ki-42 F. Tranchedino a milánói hercegnek, 1492. jan. 23. Bologna: „Sia come se voglia dice non suo mere ad altro fine che stabilire l'amicicia contracta novamente tra epso Maximiano et prefato re de Hungaria, affirmando che Maximiano l'ha mandato ad presentare d'alcune belle cose ad usanza loro et mandatosi novi ambaxatori l'uno al altro cum grande demonstratione de benivolentia" - MTAK Kézirattár, MS 4936. Időrendi sorozat. 43 Schwind-Dopsch 439. 44 Első közi. 357-359. 45 A megbízólevélben „Yban, graven zu Krabaten" névalak szerepel. A grófi cím miatt személye természetesen nem azonosítható a pozsonyi tárgyalásokon Miksa követeként részt vett Kishorvát Jánossal. A mindvégig Miksa pártján álló Frangepán János cetinjei gróf a pozsonyi béke amnesztia-cikkelyében is az első helyen áll; itt a felsorolásban Zollern gróf és Christof von Liechtenstein közé, a harmadik helyre került. 46 1491. dec. 31. Innsbruck: Firnhaber 504-505. (korabeli másolatról). - A követi megbízólevél eredeti, függőpecsétes példányát 1. DL 37 153., „commissio domini regis in consilio" kancelláriai jegyzettel. - A követek nagy része szerepet játszott az osztrák-magyar háborúban. Liechtenstein az 1480-as években Mátyás oldalán Ausztria, míg Schärfenberg a császárén Felső-Ausztria főkapitánya volt. Karrierjükre 1. Paul-Joachim Heinig: Kaiser Friedrich III. (1440-1493) Hof, Regierung und Politik I-III. (Beihefte zu J. F. Böhmer, Regesta Imperii 17.) Köln-Weimar-Wien 1997. I. 279. (607. sz. jegyz.), 291-292. - Deschitz Miksa hadvezéreként részt vett a Magyarország elleni 1490. évi hadjáratban, többek között Székesfehérvár elfoglalásában, 1. E. Kovács Péter: Miksa magyarországi hadjárata. Történelmi Szemle 37. (1995) 36., 42. 47 1491. dec. 22.: Item Johannes Lewterspekch hat meinen hern auf das Rathaws die besliessung des frids abgeschribn, hab ich Im darzu kaufft I puchpapir per 24 d. - PSz 348.; dec. 31.: Item nach geschefft mein hern richter hab ich dem Johannes Leuterspekch gebn I fl. facit I lb. II S. d., das er die artikl und besliessung des frids meinen hern hat abgeschribn - PSz 351.
