Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Második közlemény) II/293

296 NEUMANN TIBOR dosok alkupozícióját elmaradt zsoldjuk kifizetésére vonatkozóan a mozgósítási parancs és a várak feladási kötelezettsége jelentősen megnövelte, az Ausztriában állomásozó seregek jelentős részét mégis sikerült gyorsan Magyarországra irányítani. A magyar hadvezetés persze a nagyobb összegű követelésekről már korábban tájékozódott. Erre utal legalábbis az a november 19-i, budai keltezésű királyi oklevél, amellyel Ulászló király átvállalta annak a 12 ezer forintnak az egy éven belüli kifizetését, amivel a császár és a római király a kor híres condottierijének, Václav Vlcko (Vlcek) z Cenovának és csapatainak (rótáinak) maradt adósa.1

4

Az osztrák-magyar harcokban mindvégig császári zsoldban harcoló Vlcko talán ekkoriban állt át — vagy tervezett átállni — Ulászló király oldalára, akinek a megbízásából később híres hadügyi tervezetét írta.1

5

A békekötés idején Korneuburg környékén állomásozott: októberben ugyanis tizenhárom embere kíséretében maga is Pozsonyban járt, vélhetően azért, hogy követeléseiről tájékoztassa a magyar felet, és ekkor, miután a pozsonyi hajósok éjszaka kivitték a határra, e Duna parti erőd felé vonult tovább.1

6 A Dunától északra fekvő seregeket Korneuburgnál vonták össze, ahova november 16-án Pozsony városa egy orvost is küldött, „hogy az egyesült királyi sereget gyógyítsa".1

7

A kivonulás kisebb csapatokban már ezekben a napokban megkezdődött. A Pozsonyba visszatérő Vajtmil kérésére például a városi tanács november 26-án a királyhoz Budára igyekvő svájci zsoldosok vezetőit vendégelte meg.1

8

Azok a seregek viszont, amelyek már november 24-én megkezdték Budán az átkelést a pesti oldalra, hogy Kassa alá vonuljanak,1

9

talán inkább Nyugat-Magyarországról vagy Bécsújhely környékéről érkeztek. A csapatkivonások közepette a magyar és német küldöttség Pozsonyban, mint fent láttuk, újra tárgyalóasztal mellé ült: november 23-án írhatták alá a 14 1491. nov. 19.: Beiträge zur Geschichte Ungarns unter der Regierung der Könige Wladislaus II. und Ludwig II. 1490-1526. Mitgetheilt von Friedrich Firnhaber. In: Archiv für Kunde österreichischer Geschichts-Quellen III. Wien 1849. (a továbbiakban: Firnhaber) 494. - Az adósság kifizetéséről egyelőre nincs tudomásom. 15 Vlcko életére és hadügyi tervezetére 1. Tóth Zoltán: Mátyás király idegen zsoldosserege [a fekete sereg]. Bp. 1925. 36-41., Uwe Tresp: Söldner aus Böhmen. Im Dienst deutscher Fürsten: Kriegsgeschäft und Heeresorganisation im 15. Jahrhundert. (Krieg in der Geschichte Band 19.) Paderborn-München-Wien-Zürich 2004. 64-68., 78-79., 108-109. 16 1491. okt. 21.: Item an aindliff M maid tag 91 Wolfgang Beraiter selbachtn ain hern mit namen Watzko in der march mit der halb plettn mit XIII pherdtn hinüber gefurt bei der nacht und gen Kornewburg zogn — PSz 386. — Másnap, okt. 22-én a zsoldosvezér lovon érkező emberét vették fel a határon és hozták Pozsonyba: Uo. 17 1491. nov. 16.: Item mein hern habn den Lasla arczt geschikcht gen Chornewburg, daselbs die verbunttn hoflewt zu ertzn - PSz 82. 18 1491. nov. 26.: Eodem die sein ettlich haubtlewt der Sweintzer herab komen und zu der K. M' gezogn gen Ofn, daselbs habn In mein hern ain Erung getan [...] nach geschefft hern Weitmullner - PSz 72. 19

1491. nov. 24. Buda: DF 270 712. (Az uralkodó Kassához írott levelében arra hivatkozott, hogy küldöncük, akit eddig visszatartott, már saját szemével látta a Dunán átkelni készülő csapatokat.) - A zord télben való pesti átkelést említi Bonfini is: Antonius de Bonfinis-. Rerum Ungaricarum decades I-IV Edd. I[osephus] Fógel, B[ela] Iványi et Ladislaus] Juhász. Lipsiae 1936-1941. (a továbbiakban: Bonfini) V II. 87.). A már régóta Kassán időző Szapolyait szerinte dec. l-jén indította útnak a király Kassára. Az események rendjébe ez a dátum jól beilleszthető, de nem Szapolyaira, hanem a cseh zsoldosokra vonatkoztatva.