Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Második közlemény) II/293
294 NEUMANN TIBOR Újabb öt napnak kellett eltelnie ahhoz, hogy azt a hírt közölhesse: Miksa címében magyar király marad, Ulászló viszont lengyel király lesz és a Birodalom magyarországi helytartója (uicario imperiale in regno Hungarie). Forrása még azt is tudni vélte, hogy a békét Bátori István, a „titkár" (Bakóc kancellár) és az új váradi püspök (Farkas Bálint) hozta tető alá.3 A valóság, a féligazságok és a pletyka ugyanígy keveredett a milánói herceg bolognai ügyvivőjének december 13-i jelentésében: ő értesülését egy jól tájékozott német apáttól szerezte, aki éppen Rómába tartott a lisszaboni bíboros-érsekhez. A nyári események rövid leírását követően — elbeszélése szerint a cseh Albert (a német és talán ezáltal az olasz nyelvű források ismeretlen okból gyakran illették testvére nevével Ulászlót4 ) nagy sereggel támadt Ausztriára, amitől a császár és fia úgy megrettent, hogy béketárgyalásokat kezdeményeztek vele — beszámolt a békeszerződés cikkelyeiről: a cseh király visszaadja Bécset és Bécsújhelyt, valamint a JMátyás által elfoglalt többi ausztriai területet, kivéve „Graffeneck"-et, 5 amely a két ország határának a „kulcsa". A császár lemondott Magyarországról annak érdekében, hogy örökölhesse a magyar és a cseh trónt, és ígérte, hogy Ulászlónak (most már e néven) évente 10-15 ezer rajnai forintot fog fizetni. Hogy a zavar teljes legyen, egy másik hírforrásra hivatkozva arról is beszámolt, hogy Ulászló beteges, apja pedig már nagyon öreg, ezért a „cseh" Albert herceg, aki a hadakozás mestere és ezért az egész ország szereti, hamarosan Magyar-, Lengyel- és Csehország királya lesz.6 A magyarországi történések iránt érdeklődő európai uralkodók a pozsonyi béke pontos tartalmáról végül a következő év elején juthattak biztos információkhoz.7 Az Itáliába érkező híreken jól kitapintható nyomot hagyott a római király propagandája. A németektől származó értesülések mindegyike Miksa tekintélyének növekedéséről számolt be, hiszen hangsúlyozták, hogy a római királynak kilátása nyílott a magyar és a cseh koronára. A Bretagne miatt Franciaországgal hadban álló Miksa tárgyalási pozícióit nemcsak annak igen gyors világgá kürtölése erősítette, hogy felszabadult a keleti háború nyűge alól — következésképp már minden erejét a nyugati hadszíntérre fordíthatja —, hanem az a hamis hírverés is, miszerint a magyar uralkodó a békeszerződésben valóban rögzített 100 ezer forint hadikárpótlás mellett jelentős segédcsapatokat — egy 3 Ugyanő a milánói hercegnek, 1491. dec. 12. Velence: Uo. 4 L. pl. Jakob Unrest beszámolóját a magyar királyválasztásról: „erwellten die Ungern ainen kunig, kunig Albrechten von Pehem" - Jakob Unrest: Österreichische Chronik. (Monumenta Germaniae Historica, Scriptores rerum Germanicarum, Nova Series 11.) Wimariae 1957. 189. 5 Bizonyára a Moson megyei Scharfeneck váráról van szó, amelyről, illetve Graffeneck Ulrik árváiról a békeszerződés 33-34. cikkelye rendelkezik (Ausgewählte Urkunden zur Verfassungs-geschichte der deutsch-österreichischen Erblande im Mittelalter. Hg. v. Ernst von Schwind, Alphons Dopsch. Innsbruck 1895. [a továbbiakban: Schwind-DopschJ 437.). Ezek szerint a várat a német fél akkor adja majd át Ulászlónak, amikor a császár megkapja tőle az utolsó ausztriai várat is, illetve Ulászlónak kell gondoskodnia az árvákról és gyámot állítania. 6 F. Tranchedino a milánói hercegnek, 1491. dec. 13. Bologna: MTAK Kézirattár, MS 4936. Időrendi sorozat. 7 A milánói herceg T. Vimercatihoz, 1492. jan. 20. Milánó, illetve Vimercati válasza, 1492. jan. 27. Velence: MTAK Kézirattár, MS 4936. Időrendi sorozat., regeszták: Ouáry Lipót: A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának oklevél-másolatai. Első füzet. Bp. 1890. (a továbbiakban Óváry) 683., 685. sz-ok.
