Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kiss Gergely: Az esztergomi érsek királyi egyházak feletti joghatóságának kialakulása a 11-13. században II/269
AZ ESZTERGOMI ÉRSEK KIRÁLYI EGYHÁZAK FELETTI JOGHATÓSÁGA 283 rás korábbi harcára is, felettébb veszélyesnek ítélte a jövőre nézve, ha egy országban két érsek is rendelkezik koronázási joggal. Másképp megfogalmazva, tartott attól — s joggal —, hogy egy ilyen egyezség az ország megosztottságához vezet.66 Hasonló sorsra jutott a király azon javaslata is, amely arra irányult, hogy a pápa (végre) engedélyezze a szebeni prépostság püspökséggé szervezését és kalocsai érsek alá rendelését. III. Ince itt is több okot nevezett meg, egyrészt tiltakozott az erdélyi püspök jogai csorbítása miatt, másfelől megemlítette, hogy a kérés tárgyát képező szebeni prépostság vagy az ő, vagy az esztergomi érsek joghatósága alá tartozik. A király kérését végül igen kemény szavak kíséretében utasította el.67 A tervezetek és azok elutasítása rendkívül fontos tanulságokat hordoz magában. Még a téma szempontjából „másodlagos" jelentőségű királykoronázási jog esetében is ott találjuk a pápai elutasítást alátámasztó érvelésben a korábban éppen általa megerősített jogi helyzet felrúgását, a pápai joghatóság sérelmét ugyanúgy, ahogy a szebeni prépostság esetében, ahol szintén megvan a biztos pápai hivatkozás alapja. A szebeni prépostság ügye már alapításakor vitát kavart, hiszen szinte azonnal felmerült az erdélyi szászok feletti esztergomi joghatóság igénye, ami heves tiltakozást váltott ki az erdélyi püspök részéről. A Gergely pápai legátus előtt 1192 és 1196 között létrejött egyezség,6 8 úgy tűnik, nem volt tartós, a század legvégén újabb konfliktushoz vezetett. Bár III. Ince 1198-ban ezt az egyezséget megerősítette,69 a következő évben ismét vita alakulhatott ki, legalábbis így értelmezhető az az engedély, amely szerint: ha az esztergomi érsek, a szebeni prépost vagy a németek papjai jogsérelmet követnének el az erdélyi püspök ellen, vagy ennek gyanúja felmerül, Adorján az Apostoli Szék elé idézheti őket, tekintettel arra, hogy joghatósági területén a németekkel kapcsolatos tizedszedési és parochialis jog őt illeti.7 0 Az 1212. évi pápai elutasító határozat 66 „[...) considérantes etiam, quod si potestas coronandi reges Ungarie penes diversas ecclesias resideret, toti regno grave periculum et heredibus tuis grande posset dispendium generare, quum, sicut [...] frequenter inter regum Ungarie coheredes super obtinenda regni corona scandalum sit exortum, quod utrique posset facilius suboriri, si eos diversos coronatores contingeret invenire, propter contradictiones et rationes prescriptas compositionem huiusmodi non potuimus, sicut nec debuimus confirmare [...]" - uo. 67 [...] Super episcopatu quoque de novo creando Cibiniensem ecclesiam in Ultrasilvana diecesi, qui metropoli Colocensi subdatur, petitionem regiam nequivimus exaudire, quoniam sive apostolice sedi, sicut tu ipse firmiter protestaris, sive Strigoniensi metropoli, sicut procuratores ipsius fortiter asserebant Cibiniensis prepositura sit in spiritualibus immediate subiecta, id absque dubio in alterutrius preiudicium redundaret. Sed et quidam, qui se nuncium venerabilis fratris nostri Ultrasilvani episcopi faciebat, contradicebat omnino, gravem et enormem Ultrasilvani episcopatus diminutionem allegans. Serenitatem igitur regiam rogamus, monemus et exhortamur attentius, quatinus ad duritiam nobis non imputet, quod compositioni predicte robur non attribuimus firmitatis, sed tarn providentie, quam iustitie id adscribas, quibus regni et heredum tuorum indemnitatibus duximus precavendum et iuris ordinem observandum, quum omnibus facti simus in iustitia debitores, sciturus pro certo, quod in nullo unquam a nobis patieris repulsam, in quo quisquam principum debeat exaudiri [...]" - uo. 68 A legátus előtt a felek úgy egyeztek meg, hogy a szebeni prépost felügyelete csak a II. Géza által egykor a betepülő németeknek adott területre terjed ki (UGDS I. 2-3.). 69 UGDS I. 3-4. 70 UGDS I. 4-5.
