Századok – 2011
MŰHELY - Csapody Tamás: Tálas András népbírósági pere. (Tálas András-e Radnóti Miklós gyilkosa?) I/197
TÁLAS ANDRÁS-E RADNÓTI MIKLÓS GYILKOSA? 203 bizonyos eljárásjogi, személyi, illetve politikai kérdésekre nem tudunk választ adni. A nyomozás és a nyomozati anyag népügyészséghez történő beterjesztése rendben zajlott, és a csatolt vádirat is „időben" elkészült, 1945. október 3-án.39 Utána viszont nyolc hónapig, vagyis az 1946. június 3-ára kitűzött — végül elhalasztott — tárgyalás időpontjáig nem tudjuk, hogy mi történt.4 0 Ettől a dátumtól kezdve azonban jól dokumentálható minden történés egészen a valóban megtartott első tárgyalási napig (1947. február 24.). Ez idő alatt a kitűzött tárgyalásokat többször elhalasztották és pótnyomozást rendeltek el. A legfurcsább az, hogy a pótnyomozás lefolytatását hivatalból végző Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztálya több mint négy hónapon keresztül nem adta vissza az aktát a népbíróságnak, holott azt az utóbbi többször sürgette.4 1 A tanácsvezető bíró személye — ismeretlen okból — többször megváltozott.4 2 Az első bíróváltásra valamikor 1946 nyarán, míg a másodikra valamikor 1946 végén került sor. A megtartott tárgyalásokat így már a harmadik tanácsvezető bíró, a közülük legismertebb dr. Pálosi Béla vezette.4 3 A népbírósági akta visszatartása és a vezető bírók személyének cseréi az abdai tömegsír feltárásának és Radnóti budapesti temetésének időpontja körül történtek.4 4 A kitűzött tárgyalás megtartását háromszor halasztották el.4 5 Az események azonban ezek után felgyorsultak, és amilyen érthetetlenül lassan zajlott eddig az ügymenet, olyan érthetetlenül gyorsan fejeződött be. A letartóztatást követő 19. hónapban tartották meg az első és egyben főtárgyalást (1947. február 24.). Nem tudunk új vádiratról, tehát a még 1945 októberében készült — töredékesen fennmaradt — vádirat alapozta meg a vádat. A vádirat ismert része a cservenkai eseményeknél fejeződik be. A tárgyalást három nap elteltével folytatták. A fennmaradt hiányos dokumentációból az állapítható meg, hogy ezen a napon (1947. február 27.) ebben az ügyben ugyanazon tanács előtt két tárgyalás volt, de csak a másodiknak maradt fenn a jegyzőkönyve. A feltehetőleg 9 és 11 órakor kezdődött tárgyalások után azonnal jogerős és végrehajtható halálos ítélet született. Tálas és ügyvédje kegyelemért folyamodott. Nem tudjuk, hogy ez hány órakor történt, de az ítélet rövid, kétoldalas formában azonnal leírásra is ke-39 A vádirat száma: Nü. 9468/1945. BFL XXV l.a 3281-1945. 151-152. 40 Csupán feltételezni lehet, hogy talán a Kommunista Párthoz és a Politikai Államrendőrséghez megérkezett beadványok^ miatt állt le az ügy? 41 Az akta a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályánál volt 1946. július 23. és 1946. november vége, december eleje között. 42 A dátumokkal kapcsolatbem azt tudjuk csak megállapítani, hogy a tanács elnöke 1946. június 24-ig biztosan dr. Kajcsa Andor, míg 1946. október 21-től már biztosan dr. Kassovitz Arthúr (IX. sz. tanács) volt. 43 Dr. Pálosi Béla (IV sz.) tanácsa hozta meg az ítéletet. A Pálosi-tanács ítélkezett többek között Jány Gusztáv vezérezredes felett, amikor is Pálosi a vádlott halálbüntetése ellen szavazott. Pálosi a Tálas-per idején párton kívüli bíró volt, és 1947 végén lépett be a szociáldemokrata pártba. Dr. Major Ákos: Népbíráskodás-forradalmi törvényesség. (Egy népbíró visszaemlékezései.) Minerva, Bp. 1988. 157. 44 Az abdai exhumálás 1946. június 19-20-án történt, míg Radnóti Miklós budapesti temetésére 1946. augusztus 14-én került sor. 45 Mint ahogyan az idézett lapok is tudósítottak róla, az 1947. február 8-ára kitűzött tárgyalást a feldühödött tömeg miatt nem tudták megtartani. A következő tárgyalást a tanácsvezető bíró hivatalos elfoglaltsága miatt halasztották el. Az indoklás szerint a vezető bírónak részt kellett vennie a Kúria teljes ülésén, így a 1947. február 15-ére kitűzött tárgyalást elhalasztották.
