Századok – 2011
MŰHELY - Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban I/161
186 ERŐSS ZSOLT Marton Béla előadása a NEP szervezkedésének állásáról: 1934 1935 1936 5. Zászlója van a szervezetek %-nak: 0.7 9.8 10.3 6. Jelvényes tagok száma az összes tagokhoz viszonyítva (%) 0.3 3.5 3.8 7. Ifjúsági csoport működik a szervezetek %-ban: nem volt 0.7 15.6 8. Gazdasági csoport működik a szervezetek %-ban: nem volt kezd. 3.2 9. Női csoport működik a szervezetek %-ban: nem volt 0.9 17.1 10. Propagandacsoport működik a szervezetek %-ban: nem volt 0.2 14.8 11. A szervezetek %-nak működését ellenőrizte az ügyvezető főtitkár: 0.8 1.7 0.9 12. A szervezetek %-nak működését ellenőrizte vármegyei felügyelő: 1.3 9.8 2.4 13. A szervezetek %-nak működését ellenőrizte központi vármegyei titkár: 98.8 100.0 100.0 Azt, hogy az adatok mennyire felelnek meg az 1936-os valóságos helyzetnek, források hiányában nehéz megítélni, mindenesetre a főtitkár zárószavai nem hagynak kétséget afelől, hogy mi volt a célja az előadásnak. Marton ugyanis megállapította, hogy ha a szervezkedést nem folytatják még az eddiginél is nagyobb erővel, a titkos választójog megvalósítása esetén a NEP nagy valószínűséggel nem tudja megszerezni a mandátumok abszolút többségét.10 8 A 7-es bizottság10 9 — amelynek tagjai között egyetlen, Marton közvetlen munkatársi köréhez tartozó képviselő sem kapott helyet, bár Krúdy Ferencet és Teleki Mihály grófot a szélsőjobboldali frakció tagjaiként tartották számon11 0 — Pesthy Pál, a régi Egységes Párt utolsó elnökének vezetésével 1936. november végén látott hozzá a NEP új szervezeti szabályzatának kidolgozásához, és a feladatot a kiszabott határidőnek megfelelően két hét alatt elvégezte. A tervezet elkészítésénél felhasználták a NEP különböző csoportjai által az év folyamán a vezetőséghez eljuttatott memorandumokat, valamint a nagyobb politikai pártok szervezeti szabályzatait is.11 1 A 7-es bizottság tervezetén a 60 tagú pártvezetőség bizonyos módosításokat végrehajtott ugyan, mégsem szükségtelen számba venni azokat az „észrevételeket", amelyeket a 7-es bizottság a módosított szervezeti szabályzathoz kiegészítésképpen11 2 fűzött. Főképp azért, mert ebben nem is annyira konkrét szervezeti és szervezési kérdésekről, mint inkább a kormány és a párt, valamint a kormánypárt és az ország közvéleménye közötti (részben a martoni módszerek miatt megrendült) bizalom helyreállításáról volt szó. Az általános szempontok előrebocsátása után a jelentés 13 pontban foglalta össze a teendőket. 1. A pártértekezleten és a szakbizottságokban folyó munkáról a közvéleményt megfelelően tájékoztatni kell. 108 Pesti Napló, 1936. november 22. Magyarország, 1936. november 22. 109 Tagjai: Karafiáth Jenő, Mezey Lajos, Schandl Károly, Szinyei-Merse Jenő, Teleki Mihály, Krúdy Ferenc, Pesthy Pál (Függetlenség, 1936. november 22.) 110 Shvoy Kálmán titkos naplója... i. m. 154-155.; 8 Órai Újság, 1936. november 29. 111 Az Est tudósítása szerint 5 memorandumról volt szó és a nagyobb ellenzéki pártok pártalkotmányait is bekérték tanulmányozás végett. (Az Est, 1936. november 28.) 112 Magyarország, 1936. december 17.; Magyarország évkönyve 1936. i. m. 41.
