Századok – 2011
MŰHELY - Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban I/161
184 ERŐSS ZSOLT rüknek, Gömbös Gyulának politikai eszméit és irányzatát feltétlenül követni és a politikai kérdésekben továbbra is érvényesíteni kívánják"'.9 5 Mi több, Baross Gábor, a TESZ elnöke részéről olyan megnyilatkozás is elhangzott, hogy a szélsőjobboldali képviselők Gömbös 20-as évekbeli fajvédő politikája alapján fognak ellenőrzést gyakorolni a kormány tevékenysége felett.9 6 Egyébként a „palotaforradalomnak" egy fontos tanulsága kétségtelenül volt: kiderült, hogy Marton-csoport, mint olyan nem létezik, vagy legalábbis számuk mindössze néhány főre korlátozódik, ám lehetőségeik az eseményekben vezető szerepet játszó személyek által birtokolt pozíciók (TESZ, MOVE, NMK) révén még igen széles körűek. A kormánypárt szervezeti átalakítása A kormányalakítás körüli időszakban többen is hangsúlyozták, hogy „Darányi Kálmán ma még nagy kérdőjel"'.9 7 Az új miniszterelnök október 12-én elhangzott nyilatkozata azonban — melyben kijelentette, hogy „azokat a nemzeti célokat, törekvéseket, amelyet Gömbös Gyula politikai hagyatékából átveszünk [...] csak a magam egyénisége és a magam módszerei szerint szolgálhatom "9 8 — Martonék számára nem sok jót ígért, mert jelezte, hogy a helyettes miniszterelnöksége alatt cselekvési szabadságát korlátozó tényezők alól Darányi felszabadult, s e lehetőségekkel élni kíván. Mint később kiderült, az „egyéni módszerek"-nek a párt belső viszonyait érintő része nem jelentett mást, mint a már hónapok óta körvonalazódó, a párt belső életének átalakítását célzó törekvések jóváhagyását és végrehajtását.99 Az első lépéseket ebben a tekintetben az október 15-én megtartott NEP-értekezleten tették meg Darányi pártvezérré választásával és — Ivády Béla NEP-elnök felajánlott lemondása után — a 9 tagú pártvezetőség Zsitvay Tibor által kezdeményezett10 0 formális lemondásának bejelentésével. A pártvezetőségi ülésen Marton több érvet is felsorakoztatott az éppen csak megindított átszervezés ellen. Ervelése szerint a tervbe vett átalakítások azt a látszatot kelthetik, miszerint a NEP vezetősége meghajol a nemzeti egység gondolatát elgáncsolni szándékozó liberális ellenzék akarata előtt, s ez mindenképpen destruálóan hat a NEP háromezer szervezetére.101 E látszat elkerülése végett vétót emelt nemcsak a pártvezetőség lemondása, de az új pártvezér megválasztása ellen is, s olyan javaslattal állt elő, amelyet a NEP értekezlete ugyan egyhangúan elutasított, az előzmények ismeretében azonban mégis igen figyelemre méltó. Marton hivatkozott arra, hogy — mivel sem a pártvezér, sem a pártvezetőség nem a kormánypárti képviselőktől nyerte megbízatását — az értekezlet nem illetékes ilyen nagy horderejű, a NEP-szervezet egészét érintő ügyben határozni. Marton szerint az egyedül illetékes fórum a NEP Országos 95 Magyarország, 1936. október 14. 96 8 Órai Újság, 1936. október 22.; Új Nemzedék 1936. október 22.; Esti Kurír, 1936. október 22. V ö.: Gratz Gusztáv: Magyarország a két háború között. Osiris, Budapest, 2001. 278-280. 97 Az Est, 1936. október 13. (Friedrich István) 98 Pesti Napló, 1936. október 13. 99 Shvoy Kálmán titkos naplója... i. m. 155-157. 100 Uo.. 156.; 8 Órai Újság, 1936. október 17. 101 Az Est, 1936. október 17.
