Századok – 2011
MŰHELY - Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban I/161
A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJÁNAK ÁTSZERVEZÉSE 1936-BAN 169 március 13-i pártértekezlet pedig egyhangúlag bizalmat szavazott a főtitkárnak. így a még aznap délután megtartott képviselőházi összeférhetetlenségi bizottsági döntés (11 nem, 1 igen szavazattal) Martonra kedvező végeredménye senkinek nem okozhatott meglepetést. Marton ezután az Esti Kurír újságírója ellen 12 rendbeli rágalmazás és becsületsértés címén megindított sajtóperrel ünnepelte meg a „liberális, nemzetellenes erőkön aratott elvi jelentőségű" győzelmet.2 8 Mint később kiderült, a megindított sajtóper nagyságrendekkel többet ártott a főtitkár politikai tekintélyének, mint az összeférhetetlenségi vádak. Különösen akkor, amikor az 1936. november 9-i bírósági tárgyaláson az is kiderült, Marton mindent megtett annak érdekében, hogy Kozma Miklós belügyminisztert, mint „az Esti Kurír cikkeinek legfőbb sugalmazóját" belekeverje a tejpanama körüli csatározásokba.2 9 A Marton-csoport E támadások Marton politikai presztízsére hosszú távon is jelentős mértékben hatással voltak, politikai aktivitását azonban nem csökkentették. A főtitkár 1936 áprilisában körlevelet intézett a NEP helyi szervezeteihez, melyben — munkája töretlenségének bizonyságául — értesítette a szervezeteket az Országos Központ munkakörének kibővítéséről és új képviselőknek a szervezési munkába való bekapcsolódásáról.3 0 Szórványos információk azonban arra utalnak, hogy a változások első hulláma már közvetlenül a NEP 1936. január 20-i pártértekezlete után, de legkésőbb február elején lezajlott.3 1 A „második hullámra" 1936. május végén, immár a NEP szűkebb vezetőségének teljes kiiktatásával, kizárólag Marton döntéseinek köszönhetően került sor. A vonatkozó áprilisi körlevél a NEP társadalmi tevékenységével kapcsolatosan felállított öt munkacsoport vezetésével megbízott képviselők nevének felsorolásával kezdődik. Mivel tudni lehet, hogy Kozma Miklós akciójának egyik lényeges következménye éppen a NEP társadalmi tevékenységének felfüggesztése volt (valójában részlegesen, amennyiben a pártnak e tevékenységét a már meglévő szervezetek támogatására, segítésére korlátozták),3 2 a személyi változások csak annyiban figyelemre méltóak, amennyiben a kinevezett személyek (Melczer Lilla, Benárd Ágoston, Béldi Béla, Jurcsek Béla, Mocsáry Dániel, Kölcsey István) a NEP szélsőjobboldali frakciójához tartoztak, és több ízben kifejezést adtak Marton és a 28 Függetlenség, 1936. május 3. 29 Országos Levéltár, Kozma iratok. Adatgyűjtemény. 1936. IV kötet. K. 429. mf. 25. cím, 129-130. ff. Marton cáfoló nyilatkozatát lásd Nemzeti Újság, 1936. november 11. A sajtóper 1938 márciusában ért véget Marton győzelmével. 30 Vonyó: Gömbös pártja... i. m. 348-351. 31 A pártszervezésbe 1936-ban bekapcsolódó új emberek február elejétől szerepelnek Marton mellett a vidéki NEP-gyűléseken. A gyűlésekről (főként kormánypárti orgánumok által) közölt tudósítások néhol a pártban betöltött új funkciójukat is említik. Ebből, s az 1936. február 22-i nyíregyházi gyűlésből — ahol az új párttisztviselők mindegyike megjelent és szerepelt — következtethetünk arra, hogy az áprilisi körlevélben említett bővítés már korábban megtörtént. (Lásd pl. Marton beszédét Polgárdon, Jurcsek Béla képviselői beszámolóján 1936. február 2-án. Függetlenség, 1936. február 4., valamint Magyar Országos Tudósító, 1936. február 22. http://mol.arcanum.hu/mti/opt/ a090829.htm?v=pdf&q=WED%3D%Ben%Elrd%20%Elgosto%29%20and%20DATE%3D 1936.02.01.—-1936.04.01_&zs=SORT&m=2&a=rec) (A letöltés ideje: 2009. november 14.) 32 Kónya: Gömbös kísérlete... i. m. 187.
