Századok – 2011

MŰHELY - Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban I/161

162 ERŐSS ZSOLT A több szempontú feldolgozást nyilván az is motiválta, hogy az 1920-as évek elején kialakult és megszilárdult belpolitikai szisztéma sajátosságai, adott esetben módosításának, átalakításának lehetőségei és korlátai első ízben, s az 1920-30-as években talán legerőteljesebben Gömbös kormányzásának idősza­kában kerültek a belpolitika (s legalábbis Magyarország külföldi megítélése vo­natkozásában a külpolitika) homlokterébe, s koncentráltan jelentkeztek 1935-1936 fordulóján. Az értékelések kevés kivételtől eltekintve5 nem csupán egy szűkebb értelemben vett pártszervezési gyakorlat kudarcáról, hanem — jogo­san — a totális (fasiszta jellegű) diktatúra bevezetésének elvetélt kísérletéről szólnak. Eszerint Kozma Miklós belügyminisztert a kormány és a kormánypárt helyzetében az 1935-ös választások után bekövetkezett változások reális felis­merése, a bizalmas pártutasítások végrehajtásának — szűkebb értelemben — a közigazgatás hatékony működését, tágabb értelemben a fennálló politikai rend­szer egészét veszélyeztető következményeinek számbavétele, s nem utolsósor­ban az 1935-ös választások, illetve az „erőszakos" pártszervezés visszásságai miatt erősen megromlott közhangulat nyomása késztette arra, hogy 1935 vé­gén hangot adjon a gömbösi törekvésekkel szembeni aggályainak.6 A belügymi­niszter Horthy által is jóváhagyott és támogatott akciójának következménye az 1936. január közepén Kozma és Gömbös között létrejött kompromisszum lett, ami — ha konkrét tartalmi elemei nem is tisztázottak teljes egészében — végül a Nemzeti Egység Pártja szervezésének visszaesését, a vidéki pártadminisztrá­ció gyengülését, a pártszervezet részleges bomlását, majd a pártszervezésnek az 1933 előtti módszerekhez való (szintén részleges) visszatérését eredményezte. Talán a fenti vázlatos historiográfiai áttekintésből is kitűnik, hogy a fel­dolgozásokban viszonylag kevesebb figyelemben részesült az események fősze­replőjének, Gömbös első emberének, a Nemzeti Egység Mozgalma/Pártja szer­vezését ténylegesen irányító országos ügyvezető főtitkárnak, Marton Bélának a személye.7 Ez részben azzal indokolható, hogy a személyére, illetve konkrét po­litikai működésére vonatkozó források vagy hiányoznak,8 vagy (a pártdoku­mentumok révén) közvetettek9 , illetve feldolgozatlanok.1 0 Másrészt — bár Mar-5 Lásd Gergely Jenő e témában született könyveit, tanulmányait. A szerző — megkésve — ez­úton mond köszönetet Gergely Jenőnek, aki e tanulmány első opponenseként számos értékes észre­vétellel segítette a témának differenciáltabb, s elsősorban az elhamarkodott értékítéletektől mente­sített feldolgozását. 6 Vö. Ormos: Egy magyar médiavezér... i. m. II. 400, 428.; Stier: A kormánypárt fasiszta jelle­gű átszervezésének csődjéhez ... i. m. 705. 7 Vonyó József: Marton Béla utolsó kísérletei és kudarca a Nemzeti Egység Pártja szervezésében. Dokumentumok a Vas megyei levéltárból. In: Vasi Honismereti Közlemények, 1992. 2. sz. 66-79. 8 A Nemzeti Egység Pártja Országos Központi Irodájának iratanyaga eltűnt, nagy valószínű­séggel már a 30-as évek végére elkallódott, vagy Budapest ostroma során semmisült meg. 9 A magyarországi levéltárakban szórványosan, illetve a Baranyai Megyei Levéltárban vi­szonylag összefüggően fennmaradt pártdokumentumokat Vonyó József publikálta: Gömbös pártja. A Nemzeti Egység Pártja Országos Központjának dokumentumai (1932-1939). Összeáll., szerk., bev. és jegyz. Vonyó József. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 1998. 10 Marton Bélának 1932-1944 között több mint 200 beszédét, cikkét, nyilatkozatát sikerült fel­kutatni, melyek főként a korabeli vidéki sajtóból és az érintett testületek, szervezetek igazgatósági üléseinek jegyzőkönyveiből töredékesen, illetve egészében rekonstruálhatók. Ezeknek hozzávetőle­gesen a fele esik 1932-1936 közötti, főtitkári működésének időszakára, aminek többsége konkrétan a pártszervezéssel kapcsolatos cikk, nyilatkozat, programbeszéd. A többi Marton egyéb, politikai/tár­sadalmi funkcióihoz kapcsolódik (országgyűlési képviselő, Magyar Országos Véderőegylet elnöke, a Nemzeti Munkaközpont elnöke, a Magyarországi Vidéki Lapok Országos Egyesülete elnöke, a Nem-

Next

/
Thumbnails
Contents