Századok – 2011

TÖRTÉNETI IRODALOM - Pihurik Judit: Naplók és memoárok a Don-kanyarból 1942-1943 (Ism.: Hornyák Árpád) VI/1563

TÖRTÉNETI IRODALOM 1563 hadai óta nem járt idegen hadsereg, az országokat senki sem rombolta le, és egyikük sem veszítette el saját magállama egyetlen négyzetméterét sem. Ezek az igazán nagy különbségek, amelyek észben tartása után érdemes csak néhány hasonlóságról szólni a korábbi társadalmi szerkezetet, viselkedési és mentalitási formákat illetően. Mindent összevéve csak gratulálni lehet ehhez a kiegyensúlyozott, a kényes témákat is kellő mértéktartással kezelő, számos, a mára nézve is tanulságos történetet és főként látásmódot kínáló kötethez. Kívánom, hogy sokkal többen vegyék kézbe és olvassák el, mint ahogyan hinni vélem, hogy tényleg olvasni fogják. Ormos Mária Pihurik Judit NAPLÓK ÉS MEMOÁROK A DON-KANYARBÓL 1942-1943 Napvilág Kiadó, Budapest, 2007. 222 o. A 2. Magyar Hadsereg történetéről és Don melletti katasztrófájáról számos történeti és hadtörténeti munka született már. Nem tipikusan nőket érdeklő kérdés ez - látszólag. Ha hadtörténeti megközelítésből vizsgáljuk, akkor kifejezetten masculin téma, lehetnek azonban más megközelítések is. Pihurik Juditnak a Napvilág Kiadónál megjelent — a kiadóra jellemző szép kiállású — könyve a második világháború egy szeletének bemutatása - Magyarországon még rendhagyónak számító módon. A Szegedi Tudományegyetem oktatója évtizedes kutatásainak eredményét tárja elénk. Szubjektív források alapján a résztvevő, a fronton szolgáló katona szemével a maga valójában láttatja a háborút. Naplók, feljegyzéseken alapuló emlékiratok, haza írt levelek segítségével rekonstruálja a 2. Magyar Hadsereg történetét: a frontra vonulásától a felbomlásáig. Másfélszáz forrás felhasználásával, gondos válogatás után kiválasztott 26 harctéri napló és 54 memoár részletes elemzésének eredménye a kötet. A források szerzőinek többsége a katonai ranglétra alsóbb fokain állók közül került ki: 28 hivatásos és 30 tartalékos tiszt, 15 legénységi állományú és 3 munkaszolgálatos. Rangjuk, beosztásuk többnyire a civil társadalomban elfoglalt helyüket is tükrözte. Éppen ez a könyv igazi jelentősége. A szerző nem hadtörténetet és mögötte meghúzódó politikatörténetet ír, hanem társadalomtörténetet - a hadsereg „társadalomtörténetét". így válhat teljesebbé és reálisabbá az a kép, ami a II. világháború magyarországi vonatkozásairól él szakemberekben és laikusokban. A bevezető mellett 9 fejezetre tagolt kötetben barangolva tanúi lehetünk annak, miként váltotta fel a kezdetben még nyomokban fellelhető lelkesedést a fásultság, később gyakran az elkeseredettség; milyen kétségek merültek fel az idő múlásával és a nélkülözések, megpróbáltatások sokasodásával a katonákban. Jól elkülöníthetők azok a motivációs elemek, amelyek a kezdeti lelkesedés mögött meghúzódtak e távoli fronton, a Magyarország ezeréves határain túli területeken folyó harc megvívásában. A szerző nagy műgonddal szövi egymásba a naplókat és memoárokat, így még a csekélyebb képzelőerővel megáldott olvasó is nehézségek nélkül időutazás résztvevőjének érezheti magát. Élet közeli, kézzel tapintható és árnyalt kép rajzolódik ki a kötet lapjain Magyarország második világháborús szerepéről a Don-kanyarban. A felhasznált naplók, visszaemlékezések leginkább a frontszolgálat mindennapjait tárják fel, ugyanakkor azt is bemutatják, miként és milyen mértékben deformálódtak a hadvezetés, a seregtestek és magasabb egységek utasításai és a hadászati célok a harctéren. (188.) A naplókban, memoárokban, magánlevelezésekben felmerülő kérdésekre és véleményekre Pihurik Judit általában igen röviden reflektál. Helyette — helyesen — megadja a történeti kereteket, s ránk bízza annak összevetését a résztvevők feljegyzéseivel, mint ahogy az olvasóra hagyja a konklúziók levonását is. Ritkán tekint ki a frontvonalon túlra — akár Keletre, akár Nyugatra, sőt még Budapestre is csak elvétve —, még sincs hiányérzetünk, mert amit tudnunk kell a háttérről, a nagypolitikáról, a fontosabb hadieseményekről, amelybe a mi „történetünk" beágyazódik, azt röviden, precízen egy-fél oldalban összefoglalva megkapjuk.