Századok – 2011
MŰHELY - Baráth Magdolna: Szovjet „imázsépítés" Magyarországon. A Szovjetunió magyarországi népszerűsítésének módszerei és eszközei 1956 után VI/1525
SZOVJET „IMÁZSÉPÍTÉS" MAGYARORSZÁGON 1956 UTÁN 1541 Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1960. február 9-i ülésén foglalkozott átfogóan a magyar-szovjet barátság erősítésének kérdésével. A testület elé került előterjesztés a sajtó, a kulturális szervek és tömegszervezetek Szovjetuniót népszerűsítő, magyar-szovjet barátságot ápoló munkájában számos fogyatékosságot regisztrált: csupán kampányszerűen foglalkoztak a szovjet eredmények bemutatásával, a magyar-szovjet barátság „érzelmi momentumokon alapuló ápolása" nem párosult tudatos politikai szemléleten alapuló neveléssel. Nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy a Szovjetunió példáján keresztül is bizonyítsák a szocialista társadalmi rend fölényét stb. A magyar politikai vezetés — osztva az MSZMP KB Agitációs- és Propaganda Osztálya, valamint Tudományos és Kulturális Osztálya által készített feljegyzésben megfogalmazott véleményt, miszerint „a magyarszovjet barátság ápolása a társadalom különböző rétegei körében nem megy automatikusan"5 7 — egészen a rendszerváltásig folyamatosan figyelemmel kísérte és időről-időre vezető testületi üléseken értékelte az MSZBT ezzel kapcsolatos tevékenységét.5 8 A szovjet propaganda 1956 utáni sikertelenségének alapvetően két fő oka volt. Az a törekvés, hogy a forradalom szovjet részvétellel történt leverése után a Szovjetuniót kedvező színben próbálják feltüntetni, akkor is eleve kudarcra lett volna ítélve, ha ehhez a propaganda teljes eszköztárát bevetik. A probléma lényegét azonban legszemléletesebben Vető Lajos tiszamelléki evangélikus püspök fogalmazta meg Jurij Andropov nagykövettel folytatott 1957. február 7-i beszélgetése alkalmával. A püspök szerint a magyar dolgozóknak a szocializmusba vetett hite nem csupán a Rákosi-Gerő-féle régi vezetés hibái miatt gyengült meg, hanem azért is, mert a Szovjetunió „a szocializmust úgy propagálta, a szocialista építés a magyar nép számára úgy jelent meg, mint valamiféle termelési-műszaki folyamat, amelynek eredménye a termelés volumenének növekedése, a műszaki mutatók javulása az iparban és a mezőgazdaságban [...] az egyszerű magyar emberek számára, akiknek nincs érzékük a politikai élethez, ez teljesen elégtelen volt."59 Vető szerint a szocializmust olyan módon kell propagálni, hogy az egyszerű emberek lássák végeredményét: a nép jólétének javulását, kulturális színvonalának emelkedését, „...ne csak egészében a magyar társadalom vagy az egész [munkás]osztály, hanem minden egyes ember kell, hogy szemléletesen lássa, érezze, hogy a szocializmusban számára az élet sokkal szabadabb, bőségesebb, kulturáltabb, mint a kapitalizmusban. Ha a szocializmus propagandájának ezt a fő célját elérik, akkor az ipar és a mezőgazdaság vívmányainak bemutatása is nagy érdeklődést vált majd ki az emberekből, mivel tudni fogják, hogy ezek az eredmények szorosan összefüggnek azzal, hogy ők, az 57 MOL M-KS 288. f. 5/169. ő. e. Javaslat a Politikai Bizottságnak a magyar-szovjet barátság további erősítésére. 58 Az MSZMP KB Politikai Bizottsága csak 1964. november 3-i ülésén foglalkozott átfogó módon az MSZBT helyzetével és tevékenységével. (MOL M-KS 288. f. 5/349) A testület határozott azonban a társaság kongresszusainak megrendezésével összefüggő kérdésekről, illetve a PB- és KB-tagok részvételéről a különböző MSZBT-rendezvényeken, míg a KB Titkársága hatáskörébe tartozott az éves rendezvénytervek jóváhagyása. 59 AVP RF f. 077. op. 38. papka 192. gy. 5. Ju. Andropov feljegyzése Vető Lajossal 1957. február 7-én folytatott beszélgetéséről.
