Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Pihurik Judit: A népi demokrácia aláaknázása egy szekszárdi borospincében I/143
EGY SZEKSZÁRDI ORVOS MEGFIGYELÉSE HÁROM ÉVTIZEDEN ÁT 151 cok tűnnek fel, és a szőlőben arról folyik a szó, hogy a Szabad Európa Rádió bemondta azon szekszárdi lakosok nevét, akiktől ávós kapcsolataik miatt óvakodni kell.5 0 1956 tavaszán újra többpárti választásokat prognosztizálnak,5 1 érzik a nyár változásait, viccelődnek is: a Gerő-Rákosi váltásról azt mondják, „ugyanaz tökben," illetve „Szabolcsi" N. I. tréfálkozását idézi, aki Rákosira utalt, amikor felkereste: „Eljöttél a gyász idején, elvesztettük apánkat,'"52 Forradalomból börtönbe 1956-ban a forradalom igazolni látszott N. I. korábbi várakozását, és ő részesévé vált a szekszárdi eseményeknek.53 Mint már utaltam rá, vallomása szerint köztiszteletben álló orvosként ismertségének köszönhette, hogy október 25-én vagy 26-án megkeresték a pártbizottságról, és felkérték, segítsen megelőzni a véres incidenseket.5 4 Neve már 28-án szóba került a Népfront kibővítése kapcsán, és október 30-án részt vett a szekszárdi városi Nemzeti Bizottság alakuló ülésén. Itt elhangzott fontosabb hozzászólásaiban — melyek a majdani vádak alapját képezték — a következőkről beszélt: a vétkesek felelőségre vonása céljából igazoló bizottságokat kell felállítani, jogot biztosítani a parasztságnak, a demokráciára való áttérés érdekében meg kell őrizni a nyugalmat, a karhatalmat alárendelni a Nemzeti Bizottságoknak, és akár a halált is vállalva harcolni kell az „ifjúság eszméjéért." Hangsúlyozta: „magyarok akarunk maradni," illetve kijelentette: „Független Magyarországot akarunk akár élve, akár halva." Azt is mondta, hogy a szovjeteknek el kell hagyniuk Magyarországot, és a két ország közti kereskedelmet az egyenlőség alapjára helyezni. Többször visszatért arra, hogy törvénytelenséget, embertelenséget nem akarnak elkövetni, figyelmeztetett a fegyverhasználat veszélyeire: „nehogy puska dördüljön el ok nélkül."5 5 N. további szerepéről csak annyi tudható, hogy a jegyzőkönyv tanúsága szerint részt vett a Nemzeti Tanács 1956. november 5-ei elnökségi ülésén, és ez alkalommal is többször felszólalt. A dokumentum arról tanúskodik, hogy bár az ülés témája a Nemzeti Tanács megszüntetése volt, a résztvevők ekkor még konszolidálhatónak gondolták a helyzetet, sőt egyes változásokat megtarthatónak véltek. N. arra is rákérdezett, egypártrendszer lesz-e újra,5 6 és tagadta, hogy ellenforradalmárok lennének. így foglalta össze a történtekkel kapcsolatos véleményét: „Egy rendszer sem állhat fenn sokáig, ha nem a nép akaratára támaszkodik. Kettős közigazgatás van, amire semmi szükség nincsen. Ezt maga a nép mondja. A magyarság ragaszkodik ahhoz, hogy az egypártrendszer nos, rendőrfőnök és belügyminiszter. In: Ki volt Kádár? Szerk.: Rácz Árpád. Rubicon - Aquila. Budapest, 2001. 34-39. 50 Felderítő 2. 55. „Szabolcsi" jelentése. 1955. október 4. 51 Felderítő 2. 98. „Szabolcsi" jelentése. 1956. április 24. 52 Felderítő 2. 125. „Szabolcsi" jelentése. 1956. július 30. 53 Orgoványi: Tolna megye... i. m. 370-371. 54 Ld. 3. lábjegyzet. Pontos dátum nem szerepel az iratokban. 55 TML, N. I. iratai. A szekszárdi Nemzeti Bizottság alakuló ülésén készült jegyzőkönyv. 1956. október 30., és uo. dátum nélküli hivatalos kivonat N. I. az ülésen elhangzott hozzászólásairól. 56 TML, N. I. iratai. 221. Jegyzőkönyv Szekszárd város Nemzeti Tanácsa Elnökségének ülésén. 1956. november 5. 221-225.
